A müncheni Műszaki Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a környezeti hatások miként befolyásolják a betegség alakulását. A vizsgálatba 1650 olyan gyermeket vontak be, akik esetében magas volt a cukorbetegség kockázata. A gyerekeket születésüktől fogva átlagosan 11 éves korukig kísérték figyelemmel.
A tudósok eredményeiket a Diabetes című folyóiratban mutatták be.
A kutatás szerint azoknak a császármetszéssel született gyermekeknek, akiknek szülei egyes típusú diabéteszben szenvednek, 4,8 százaléka betegszik meg tizenkét éves koráig diabéteszben. A hasonló családi terheltségű, de természetes úton született gyermekeknek csupán 2,2 százaléka lesz cukorbeteg.
A diabétesz császármetszéssel megnövekedett kockázata független attól, hogy koraszülésről, ikerterhességről van-e szó, és hogy az újszülött az anya első gyermeke-e. A születés hónapja és az anya esetleges dohányzása sem relevánsan befolyásoló faktorok.
„A jelenség magyarázata az a tény, hogy a császármetszéssel történő születésnek hatása van a gyermek bélflórájára és az immunrendszerére is” – mondta el a tanulmányt vezető Anette-Gabriele Ziegler. Ez ahhoz vezethet, hogy az immunrendszer saját teste ellen fordul.
A bélrendszerben élő mikroorganizmusok között a császármetszéssel világra jött gyerekeknél például kevés bifidobaktériumot – hasznos bélbaktériumot – találtak. Így ezeknek a gyerekeknek a bélflórája már a diabéteszesekéhez hasonló – mondta el a szakértő.
