A böglyök (Tabanidae) csípése igen fájdalmas, betegségeket okozhat, s a vérszívók elleni védekezés gátolja a négylábúakat a legelésben, így kisebb a testsúlygyarapodásuk – olvasható a JEB honlapján, valamint a BBC hírei között.
Régóta viták tárgyát képezi a tudományos világban, hogy mi is lehet a szerepe a zebrák testmintázatának. Egyes vélemények szerint a csíkok a magas fűben való rejtőzködést segítették elő, más elképzelések szerint a csíkoknak vizuális illúziókeltés a szerepe, ugyanis a valóságosnál nagyobbnak láttatják a zebrát, ami előny lehet a ragadozókkal szemben. Felvetődtek olyan elképzelések is, hogy az egyéni jellegzetességeket mutató testmintázat a párválasztás során jelenthet előnyt. Az ELTE és a Lundi Egyetem kutatói viszont arra jöttek rá, hogy a keskeny csíkok kevéssé vonzóak a vérszívó rovarok számára.
Horváth Gábor, az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének docense szerint a böglyöket vonzza a vízszintesen polarizált fény, mivel a vízről tükröződő fény is vízszintesen polarizált. A bögölyfélék mindig víz közelében rakják le petéiket, ugyanis lárváiknak víz vagy nedves talaj szükséges a kifejlődéshez, ezért a rovarok a vízszintesen polarizált fény segítségével tájékozódnak, hogy hol célszerű párosodniuk és lerakni a petéiket.
A bögölyfélék sokkal jobban kedvelik a sötét szőrzetű emlősöket, hiszen a bundájukról visszaverődő fény vízszintesen polarizált, ez segíti őket a gazdaállat megtalálásában. A fehér szőrzetről viszont polarizálatlan fény verődik vissza, így nem vonzza a bögölyféléket.
A magyar és a svéd kutatók egy Budapesthez közeli lovastanyán tesztelték, hogy a böglyök mennyire tartják vonzónak a fehér, sötét, valamint csíkos szőrzettel fedett maketteket. A maketteket ragasztóval kenték be, s kétnaponta megszámolták a rájuk ragadt rovarok számát.
A tudósok azt feltételezték, hogy a csíkos szőrzet a fekete és fehér bunda közötti bögölyszámot vonzza majd, de meglepetésükre a böglyök a csíkos modellt kerülték el leginkább. A kutatók megmérték az élő zebrák csíkjainak szélességét, valamint a szőrzetükről visszaverődő fény polarizációs mintázatát is, és azt látták, hogy az állat mintázata a böglyöket legkevésbé vonzó makettel egyezik. „Arra a következtetésre jutottunk, hogy a zebra a törzsfejlődés során azért tett szert erre a testmintázatra, mert a csíkok elég keskenyek ahhoz, hogy a legkevésbé vonzzák a vérszívókat” – emelték ki tanulmányukban a kutatók.
Matthew Cobb, a Manchesteri Egyetem evolúciós biológusa rámutat, hogy a kísérlet igen alapos volt, mindazonáltal nem zárja ki egyéb, a zebrák testmintázatára vonatkozó elméleteket sem. „A szerzőknek be kellett volna bizonyítaniuk, hogy a bögölyfélék csípései jelentették a legfőbb természetes kiválasztódási tényezőt a zebrák evolúciója során. De mi van a vérszívóktól szintén szenvedő lovakkal és öszvérekkel, amelyek között egyetlen csíkos faj sincs?” – tette fel a kérdést a professzor.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!