A zaj okozhatja a bálnák pusztulását

Nem csupán a viselkedésüket változtatja meg, de krónikus stresszt is okoz náluk a hajók zaja.

A bostoni New England Aquarium kutatóinak elsőként sikerült bizonyítaniuk a hajók okozta zaj és a bálnák stressz-szintjének megemelkedése közötti összefüggést. A szakemberek szerint miután a New York-i Világkereskedelmi Központ ellen intézett terrortámadás után visszaesett a helyi tengeri forgalom, a hajók által kibocsátott zaj mértéke a felére csökkent. Ez lehetővé tette számukra, hogy megvizsgálják a változó óceáni zajszennyezés bálnákra gyakorolt hatását.

„Azt eddig is tudtuk, hogy a bálnák más frekvencián kezdenek kommunikálni, hogy alkalmazkodjanak a hajók zajához, ám a mostani eredményeink szerint itt nem csupán kellemetlenségről, hanem komoly fizikai következményekről van szó” – idézte a tanulmányt vezető Rosalind Rollandot a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása. A Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hajócsavar hangja ugyanabban a frekvenciatartományban mozog, mint amelyet egyes bálnák a kommunikációhoz használnak.

Korábbi tanulmányok szerint néhány bálnafaj úgy alkalmazkodik a zajos környezethez, hogy hangosabb, vagy sokkal gyakoribb akusztikus jeleket bocsát ki. Az elmúlt ötven év során jelentősen megnőtt és kiterjedtebbé vált a teher- és a katonai hajók, valamint az olajfelderítésre használt magas decibelű hanglokátorok által kibocsátott zajok mértéke. Ezeknek a hatásáról megoszlanak a vélemények. A környezetvédők szerint azonban ez a fajta tengeri zajszennyezés megzavarja a bálnák énekét, és a halálukat is okozhatja.

A kutatók 2001 júliusában – nem sokkal a szeptember 11-ei terrortámadás előtt – kezdték tanulmányozni az északi simabálnákat (Eubalaena glacialis), amelyek oda-vissza úsznak Észak-Amerika keleti partja mentén, mielőtt nyár végén összegyűlnének a kanadai Fundy-öbölben, hogy világra hozzák a borjaikat. A tanulmány során a kutatók évente hat héten át gyűjtötték a bálnák ürülékét a vízfelszínről, egészen 2005-ig. A szakemberek a minták glükokortikoidhormon-koncentrációja alapján tudták mérni a bálnák stressz-szintjének változását: az értékek tökéletesen egybeestek a hajóforgalom hirtelen lecsökkenésével, majd visszaállásával. „A jó hír tehát az, hogy a probléma orvosolható” – mondta a szakember.

A glükokortikoid rövid távú megemelkedése – amelyet kiválthat az ellenség közelsége, vagy az éhezés – segít az állatoknak az energiaraktározásban. A stressz okozta hosszú távú megemelkedés azonban fejlődési rendellenességet, legyengült immunrendszert és csökkent szaporodási képességet okozhat. Korábbi tanulmányok szerint a szárazföldi állatoknál ugyanilyen krónikus stresszt okozhatnak a lánctalpas közlekedési eszközök, és a zajos turista-, illetve közúti forgalom.