A New England Journal of Medicine orvosi szaklapban csütörtökön közzétett tanulmányukban a New York-i Sloan-Kettering Rákkutató Központ munkatársai Ann Zauber vezetésével 15 éven keresztül követték 2602 ember állapotát, akiknél polipot távolítottak el vastagbéltükrözés során.
A vastagbélpolip a bélfalból kinövő, változó méretű szövetnövedékek neve. Legtöbbször jóindulatúak, de okozhatnak vastagbélrákot. Egyik típusuk, a vastagbél-adenomák gyakoribbak az életkor előrehaladtával. Ezek nagyobb kockázatot jelentenek a vastagbélrák kialakulása szempontjából.
A vastagbélrák a világ fejlett országaiban fordul elő gyakrabban. Az amerikai nemzeti rákintézet adatai szerint ez a harmadik legelterjedtebb rákbetegség a világon, az Egyesült Államokban pedig a második: évente mintegy 140 ezer embert diagnosztizálnak vele, és 49 ezer halálát okozza. A vastagbélrák-halálozás aránya az elmúlt két évtizedben csökkent a megelőzését szolgáló vizsgálatok, köztük a kolonoszkópia és a székletvizsgálat terjedésével.
A Sloan-Kettering Rákkutató Központ munkatársainak tanulmánya 1980–90 között kolonoszkópiával vizsgált emberek adatait vetette össze egy általános népességből vett hasonló nagyságú csoport adataival. Megállapították, hogy az előbbiek esetében 53 százalékkal kisebb volt a vastagbélrák-halálozás kockázata az utóbbiakhoz viszonyítva: 12 beteg halt meg a betegségben a vizsgálatban részesült csoportból, és 25 az általános népességből.
Az amerikai orvosi szaklap közzétette a témában spanyol orvosok tanulmányát is, akik 53 ezer ember adatait vizsgálták – egy részüket kolonoszkópiával szűrték, egy másikat székletvizsgálattal. Mindkét csoportban nagyjából azonos számú vastagbélrákot diagnosztizáltak: csoportonként 30 embert.
Ugyanakkor kimutatták, hogy a kolonoszkópiával vizsgáltak esetében kétszer annyi páciensnél, 514-nél találtak előrehaladott adenomát. A kolonoszkópia tízszer több páciensnél találta meg a kevésbé fejlett kinövéseket is, mint a székletvizsgálat.

A klímák után a hűtőket is betiltaná az EU