Döbbenetes hasonlóságok vannak Gyurcsány és a Tisza Párt őszödi beszéde közt

„Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde óta nem volt ilyen a magyar közéletben” – írta ki a közösségi oldalára Orbán Viktor, párhuzamot vonva Kollár Kinga kijelentése – miszerint a hazánk elleni jogállamisági eljárás „pozitív oldala” a magyarok romló életminősége, ami megnöveli Magyar Péter győzelmi esélyeit – és az őszödi beszéd között. Tényleg kapcsolatba hozható egymással a két beszéd? Az Origó, négy pont köré csoportosítva, erre kereste a választ.

Aztán befutott a Telex cikke is, amit szintén arra a gondolatra fűztek fel, hogy lényegében csak egyetlen, kiragadott mondat alapozta meg a Kollárra zúduló kritikát. Annak ellenére, hogy már a felütés is jókora csúsztatáson alapul, hiszen a kétperces beszéd fele jelent meg a jobbos sajtóban, nem pedig egyetlen mondat, a Telex – szemben a 444.hu-val – legalább kísérletet tett annak megmagyarázására, miért is nem annyira problematikus Kollár felszólalása. Például azt állítva, a részletet közlő médiumok sehol nem tettek említést a kontextusról, azaz arról, hogy a téma a jogállamisági mechanizmus volt. Ezzel szemben mutatjuk a felszólalást lehozó Magyar Nemzet első anyagát:

Forrás: Origó

A Telex tehát úgy próbálta meg előadni, hogy kiragadták a kontextusából az érvelést, hogy valójában a felszólalást elsőként közlő forrás azonnal megjelölte a kontextust.

Átkeretezés

Az őszödi beszéd legkelendőbb átcsomagolási kísérlete a szenvedélyes igazságbeszéd volt. Eszerint Gyurcsány Ferenc a beszédben nem a szocialisták – választási győzelem reményében elkövetett – másfél-kétévnyi hazudozásáról rántotta le a leplet, hanem a rendszerváltoztatás óta eltelt majd két évtized politikai hazugságaival szemben hirdetett harcot – holott ez a gondolat a beszédben még csak utalás szintjén sem jelent meg.

Az átkeretezés szándéka pedig – a kezdeti hallgatás után – Magyar Pétereknél is megjelent. Mégpedig arra a mutatványra alapozva, hogy a politikai okokból visszatartott, uniós források segítségével történő sikeres kormányváltás esélyéről voltaképpen nem is Kollár Kinga beszélt, hanem Orbán Viktor még 2006-ban meg ezután Kövér László.

Az átkeretezés kezdő mozzanatát az Átlátszó alaphazugsága jelentette. A Soros-szervezetek pénzelte blog posztja meghamisított egy 2006-os Orbán-beszédet, amiben egyetlen szó sem esett az uniós forrásokról. Orbán ugyanis csak annyit kért az uniós döntéshozóktól Strasbourgban, hogy ne segítsenek a „trükkök százait” – ideértve az EU-nak küldött, meghamisított adatokat is – alkalmazó kormányoknak. 

Mindezt aztán az Átlátszó úgy hamisította meg, hogy szándékosan félreértelmezték Orbán szavait, a szájába adva az uniós pénzek felfüggesztésének kérelmét. Holott az akkor ellenzékben lévő Fidesz vezetője a beszédében még csak említést sem tett az uniós forrásokról.

Ez azonban a legkevésbé sem zavarta meg Magyar Péteréket, akik elkezdték terjeszteni az Átlátszó hazugságát. 

Forrás: Origó

A hazugságterjesztésébe pedig beszállt a baloldali sajtó is. A Telex már említett cikke, amely lázas igyekezettel próbálta Kollár Kinga szavainak pontos kontextusát feltárni, Orbán 2006-os, strasbourgi beszéde kapcsán erről az igényről már lemondott. És nemcsak hogy elmulasztotta a szövegkörnyezet vizsgálatát, de bármiféle kritika nélkül átvette Magyar Péterék értelmezését. Így a kontextus fontossága, a pontos és teljes idézés szükségessége mellett érvelő cikkbe olyan fordulatok kerültek, hogy Orbán beszédéből mit lehetett könnyen kihallani – mellőzve annak vizsgálatát, hogy a „könnyen kihallható” (félre)értelmezés amúgy ténylegesen is elhangzott-e.

Csak a formával van gond, a tartalom amúgy makulátlan

A zárt körben elmondott őszödi beszéd szép számmal tartalmazott trágárságot – itt elég csak Gyurcsány Ferenc elhíresült, „elk…rtuk, nem kicsit, nagyon” fordulatára utalni. Ez pedig lehetőséget adott arra, hogy a tartalomról a formára terelje a figyelmet, és megszülethessen az a sugalmazás, hogy a beszéddel voltaképpen nem is tartalmi, hanem főként stílusbeli problémák vannak. Nem véletlen, hogy maga Gyurcsány is a nyers és indulatos megfogalmazásért kért bocsánatot.

A forma és tartalom szétválasztásával való trükközés pedig természetesen Kollár Kinga felszólalása kapcsán is beindult. 

Én biztosan egy kicsit másképpen fogalmaztam volna, de alapvetően amiket [Kollár Kinga] mondott, azok tények – nyilatkozta a Blikknek Magyar Péter.

Gyurcsányhoz hasonlóan tehát Magyar Péter is a formát jelölte meg problémaként, miközben a tartalommal azonosulni tudott. Csakhogy az őszödi beszéd esetében a trágárság miatt legalább még magyarázható, miért vetette el utólag Gyurcsány a formát. Magyar Péter azonban sajnos sehol nem fejtette ki bővebben, mit is értett azalatt, hogy „kicsit másképpen” fogalmazott volna. 

Kollár felszólalása ugyanis – szemben a kormányüdülőben elmondott őszödi beszéd szabadabb, lazább légkörével – az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának ülésén, kötött keretek között történt. Így a forma is ezekhez a hivatalos keretekhez alkalmazkodott. Érthetetlen tehát, hogy Magyar Péter miért pont a megfogalmazásban találta meg a kifogásolható elemet.

 

Kiállnak mellette a híres emberek

Az őszödi beszéd utóéletében fontos, legitimáló szerepet szántak annak, hogy híres emberek álltak ki mellette (például Konrád György író, Nádasdy Ádám nyelvész, Nádas Péter író, Szilágyi Ákos esztéta, Vekerdy Tamás pszichológus stb.). 

Megmagyarázva, hogy a beszéd tulajdonképpen nagyszerű volt, a retorika egyik csúcsa.

A Tisza Párt ekkora neveket nem tudott a Kollár Kinga melletti kiállásban felmutatni, de azért halvány kísérletek így is mutatkoztak. Magyar Péter tanácsadója, Raskó György például úgy fogalmazott, hogy a Tisza Párt tagjai „meg egyenesen beleszerettek Kollárba”. A haldokló II. János Pál pápát egy páfrányhoz hasonlító publicista, Tóta W. Árpád is a kormány felelősségét pillantotta meg Kollár felszólalásában, a tévéműsorban videójátékot valóságként elemző Rácz Andrásnak pedig szintén a kormány „ostobasága” jutott eszébe. 

Borítókép: Kollár Kinga, a Tisza Párt EP-képviselője (Fotó: MTI/Purger Tamás)