Az általánosan elfogadott nézetek szerint sok százezer éven át stabil volt a Neander-völgyi populáció lélekszáma Európában, mígnem megérkezett a modern ember. Az ősi DNS vizsgálata viszont egészen más képet mutat, adatai szerint ötvenezer évvel ezelőtt a Homo neanderthalensis gyakorlatilag kihalt. Valamivel később a megmaradt maroknyi népesség magára talált, gyarapodott, és újra meghódította Közép- és Nyugat Európát, ahol körülbelül tízezer évig élt, hogy végleg eltűnjön a Föld színéről – olvasható a tanulmányt ismertető PhysOrg tudományos hírportálon.
A vizsgálatban amerikai, dán, spanyol és svéd kutatók vettek részt az Uppsalai Egyetem és a madridi Complutense Egyetem tudósainak irányításával. A kutatók a Neander-völgyi ember Európában és Ázsiában talált fosszilis csontmaradványait vetették alá genetikai vizsgálatoknak. „Az ázsiai, valamint az ősi európai mintákban épp olyan nagyfokú genetikai változékonyságot mutattunk ki, mint amilyen a Homo sapiens jelenkori népességére jellemző. Ugyanakkor igen lecsökkent a genetikai variabilitás a csontmintákban az európai Neander-völgyi ember létének utolsó tízezer éve alatt, kisebb volt, mint a jelenlegi izlandi lakosság esetében” – fogalmazott Anders Götherström, az Uppsalai Egyetem docense.
Love Dalén, a stockholmi Természettudományi Múzeum docense szerint meglepetten tapasztalták, hogy a Neander-völgyi ember csaknem kihalt Európában, majd a populáció növekedésnek indult, és még tízezer évig élt a földrészen. „Ezek az adatok arra utalnak, hogy a Neander-völgyi ember sokkal érzékenyebben reagált a legutolsó jégkorszak alatt bekövetkezett drámai éghajlati változásokra, mint eddig feltételeztük” – emelte ki Dalén.

Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben