A műhold hosszú évek óta regisztrálja a röntgenfelvillanásokat, amelyek naponta egyszer jelentkeznek a Sagittarius A-ként ismert, több millió naptömegű fekete lyuk felől. Ezek az igen fényes felvillanások néhány órán át tartanak. A jelenséget ugyancsak rögzítették a Chilében működő Európai Déli Obszervatórium (ESO) nagyon nagy teleszkópja (VLT) által infravörös tartományban gyűjtött adatokkal – olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.
„Sokáig kételkedtek a tudósok abban, hogy képződhetnek-e aszteroidák a szupermasszív fekete lyukak környékén uralkodó zord viszonyok között” – hangsúlyozta Kastytis Zubovas, a Leicesteri Egyetem csillagásza, a Monthly Notices of the Royal Society havilap legújabb számában megjelent tanulmány vezető szerzője. Mint hozzátette, a dolog azért izgalmas, mert igen sok aszteroida szükséges az ilyen röntgenfelvillanásokhoz.
Zubovas kollégáival azt feltételezi, hogy a Sagittarius A katalógusjelű képződményt egy hatalmas, aszteroidák és üstökösök trillióit tartalmazó felhő veszi körül, amelyeket szülőcsillagjuktól „rabolt el” a fekete lyuk. Az olyan aszteroidák, amelyek 160 millió kilométerre közelítik meg a fekete lyukat – ami valamivel több mint a Nap és a Föld közötti 150 millió kilométeres távolság –, az árapályerők hatására széttöredeznek.
A töredékek a továbbiakban a fekete lyuk felé sodródva áthaladnak a Sagittarius A körül örvénylő forró gázokon, és a súrlódás hatására felizzanak, hasonlatosan ahhoz, ahogy a Föld légkörébe érő meteoritok. Ekkor keletkezik a röntgenfelvillanás, az aszteroida maradványait pedig „behabzsolja” a fekete lyuk.
„Az aszteroidák pályája módosulhat, ha túl közel kerülnek a Sagittarius A-hoz, a kisbolygók valósággal a fekete lyuk felé lökődnek” – magyarázta Sergei Nayaksin, a Leicesteri Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.
A szerzők szerint minimum 9,6 kilométeres átmérőjű aszteroidák szükségesek a röntgenfelvillanások generálásához. Ugyanakkor a Sagittarius A a kisebb aszteroidákat is „jó étvággyal” elfogyaszthatja, ám ezek drámai végét nehéz észlelni, mivel sokkal haloványabb felvillanást képesek csak „produkálni”.
„Számításaink szerint a Tejútrendszer 10 milliárd éves léte alatt a fekete lyuk néhány trillió aszteroidát gyűjthetett maga köré. A kisbolygóknak csupán töredékét falhatta fel a képződmény, így a fekete lyuk éléskamrája egyhamar nem ürül ki” – vélekedett Sera Markoff, az Amszterdami Egyetem csillagásza, a tanulmány társszerzője.
Megfejtették a Tejút titkát
A Tejútrendszer magjában lévő gigantikus fekete lyuk nagy valószínűséggel elporlasztja a közelébe kerülő aszteroidákat.
2012. 02. 09. 15:03
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!