Megtalálták a világ legnagyobb pingvinjét

Új-Zéland adott egykoron otthont a világ legnagyobb pingvinjének, amelynek magassága elérte az 1,3 métert.

A Kairuku grebneffi 27 millió évvel ezelőtt, egy valóságos pingvinparadicsomban élt. Új-Zéland legnagyobb részét víz borította akkoriban, csupán a jelenlegi hegycsúcsok emelkedtek ki a tengerből, így rengeteg parti költőhely kínálkozott a pingvineknek, amelyeknek több faja is élt a térségben – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.

A Kairuku-pingvin első nyomait 1977-ben tárta fel a Déli-szigeten Ewen Fordyce, az Otago Egyetem paleontológusprofesszora. A továbbiakban Fordyce professzor sokkal teljesebb fosszíliákat tárt fel, majd 2009-ben meghívta Dan Ksepkát, az Észak-Karolinai Egyetem paleontológusát, hogy segítsen rekonstruálni a valaha volt óriást. Az őslénytankutatók megállapították, hogy a madár sokkal magasabb volt, mint a jelenkori legnagyobb pingvin, a császárpingvin. Míg utóbbi 1 méteres, a Kairuku grebneffi 1,3 méteres volt, testsúlya pedig elérte a 60 kilogrammot, ami kétszerese a császárpingvinének.

Ewen Fordyce szerint a madár nagyobb testmérete alkalmazkodási mechanizmusként alakult ki, amelynek révén sokkal messzebbre tudott beúszni és mélyebbre merülni élelem után kutatva, mint modern kori fajtársai. Azt viszont nem lehet tudni, hogy miért halt ki – éghajlatváltozás vagy ragadozók okozták-e vesztét. „A Kairuku pingvinmércével elegáns madárnak számított sudár testével és hosszú uszonyaival. Alsó végtagjai azonban ugyanolyan rövidek és tömzsik voltak, mint jelenkori fajtársaié” – hangsúlyozta Dan Ksepka, aki kollégáival a Kairuku grebneffi pingvinen kívül leírt egy másik fajt, a Kairuku waitakit. „Korábban azt hittük, hogy csupán két faj élt a térségben, immár ötről van tudomásunk” – jegyezte meg Dan Ksepka.

A jelenkori pingvineknek fajspecifikus élőhelyeik vannak – a Humboldt-pingvin Peru partvidékét kedveli, a Magellán-pingvin főleg Argentínát preferálja. Ugyanakkor a paleontológusok szerint az őskori Új-Zélandon a különböző pingvinfajok egymás mellett éltek. Dan Ksepka munkatársaival az őskori pingvinek alapján azt tanulmányozza majd, hogy miként fejlődött ezeknek a madaraknak az agya, s hogyan képesek szabályozni testhőmérsékletüket a jeges vízben. „A pingvinek olyan érdekesek, annyira különböznek más madaraktól. A fosszíliák segítségével megkíséreljük megérteni, hogy miként fejlődtek azzá, amikké” – összegezte Ksepka.