A fotoszintézis, amellyel a növények és baktériumok a napfény energiáját élelemmé és más típusú energiává alakítják át, „sajnálatos módon nem túl hatékony” – magyarázta Vancouverben Anne Jones, az Arizonai Állami Egyetem biokémikusa.
A világ energiafogyasztása a következő negyven évben várhatóan megduplázódik, miközben az olaj- és gázkészletek jelentősen apadnak. Ezért is keresik a kutatók azokat az új módszereket, amelyekkel a fotoszintézis folyamatát hatékonyabban lehetne lemásolni, és a természetben, például a cukorrépánál tapasztalható, nagyjából ötszázalékos hatékonysághoz képest legalább pár százalékkal növelni az energiakihozatalt.
Jones emlékeztetett rá, hogy amikor bőséggel van napfény, a növény molekuláris gépezete több elektront termel, mint amennyit fel tud használni, így ezek a többletelektronok elvesznek. A legújabb kutatások arra irányulnak, hogy a napenergia többletét annak átalakításával valamilyen formában tárolni tudják.
Howard Griffiths, a Cambridge-i Egyetem professzora azt célozta meg, hogy javítsa a folyamatot katalizáló, úgynevezett Rubisco enzim teljesítményét egy új molekuláris mechanizmus, a C–4 révén. Ezt a sejtgépezetet génmódosított rizsbe is bejuttathatnák, ezáltal növelve a növény terméshozamát.
Richard Cogdell, a Glasgow-i Egyetem munkatársa mesterséges „levelet” alkalmazna, hogy közvetlenül hozzon létre bioüzemanyagot szén-dioxidból és vízből. „Ez az egyik legnagyobb kihívás, amellyel szembenézünk… Harminc-ötven évünk van kifejlesztésére” – tette hozzá a skóciai kutató.
origo.hu
A hétvégéig még kitart a jó idő
