Állításuk szerint a szívben keletkezett hegszövet mennyiségét sikerült a felére csökkenteni, a szívizom pedig példátlan módon gyarapodott a kisméretű, eredetileg a módszer biztonságosságának vizsgálatára tervezett klinikai próbában.
Szívroham akkor történik, amikor vérrög képződése miatt elzáródnak a szív erei, ezért a szerv oxigénhiányos állapotba kerül. A gyógyulás folyamatában az elhalt izomszövet helyét hegszövet veszi át, amely azonban nem képes a pumpafunkció ellátására, ezért a létfontosságú szerv teljesítménye csökken. Az amerikai Cedars-Sinai Szívintézet munkatársai a most ismertetett klinikai próbában a saját szívőssejtek gyógyításra való felhasználásának biztonságosságát tesztelték huszonöt betegen.
Egy hónapon belül a szívrohamot követően tubust helyeztek el az érintett páciens nyaki vénájába, majd letolták szívéig, ahonnan „fél mazsolányi” szövetmintát vettek. A mintából laboratóriumban kinyerték az őssejteket, és tovább tenyésztették őket.
A kezelés előtti átlagosan 24 százalékról hat hónap elteltével 16, majd egy év múlva 12 százalékra csökkent a hegszövet mennyisége a szív bal kamrájában. A hegszövet helyét ráadásul egészséges szívizom töltötte ki. „Bár tanulmányunk elsődleges célja a biztonságosság igazolása volt, arra is kerestünk bizonyítékokat, hogy a kezelés eltüntetheti a hegszövetet és újranövesztheti az elveszett szívizmot” – foglalta össze Eduardo Marban, a kutatók egyike. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a szív bal kamrájából kipumpált vér mennyisége nem nőtt.
A tanulmányt részletesen a The Lancet című orvosi folyóiratban ismertették.
origo.hu
Elkezdődött az ÁGOTA Országos Gyermekvédelmi Szabadegyetem és Konferencia
