Amerikai, svájci és francia kutatók azt fedezték fel, hogy a hirtelen, váratlan szívhalál hátterében a szívizomzat káliumion-csatorna működésének hullámzása a legfontosabb tényező. Az izomrostok ritmusos összehúzódásához a különböző ionok arányának változása szükséges, és ehhez az egyes ionok áramlása pontos szabályok szerint történik.
Mukesh Jain és Xander Wehrens professzor évek óta foglalkozik a káliumcsatorna működésének kutatásával. Fölfedezték, hogy a biológiai óra zavartalan funkcionálása igen lényeges az ioncsatornák időzítése miatt is. A test biológiai órájának pontos ketyegéséhez a Klfl15 elnevezésű tényező szükséges, amely azt a fehérjét szabályozza, amely a szívizomsejtekbe a kálium beáramlását befolyásolja. Ennek a fehérjének a szintje a szervezetben hullámzik és ez reggel, illetve este megváltoztatja a káliumion-beáramlást a szívizomsejtekbe.
Mióta létezik EKG, a szívgyógyászok már észlelték a diagnosztikus eszköz által kirajzolt hullámok távolságának változását és arra is fölfigyeltek, hogy ennek bizonyos változata életveszélyes szívritmuszavarokra hajlamosít. Most a kutatócsapatnak sikerült olyan egértörzset kitenyészteni, amelyben vagy sok a Klfl15, vagy a szervezetéből ez a tényező hiányzik.
Ha a sejtekbe történő káliumbeáramlás bármelyik irányba megváltozik, az életet veszélyeztető ritmuszavarok megjelennek. Ezt ugyan egyelőre csak az egereken bizonyították, de nagy vizsgálatok indultak el annak tisztázására, hogy az emberi szívben, a hirtelen szívhalál hátterében milyen szerepe lehet a káliumion-csatorna reggeli és esti aktivitásváltozásának, a biológiai óra napszakos időeltolódásának. „Ez az első eset, hogy genetikai okú, molekuláris változások jelentőségét igazoltuk végzetes szívritmuszavarok magyarázatára” – mondotta Wehrens professzor.

Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével