Az erszényes ördög vagy tasmán ördög (Sarcophilus harrisii) kizárólag az Ausztráliához tartozó Tasmania szigetén él. A Sarcophilus harrisii hossza 57-65 centiméter, testtömege 4-9 kilogramm. Az 1990-es évek vége óta egy fertőzés útján terjedő arctumorbetegség mintegy 70 százalékkal csökkentette a populációt. Veszélybe került a faj fennmaradása, amely néhány évtizeden belül eltűnhet a Föld színéről. Az erszényes ördögök általában harapással adják át egymásnak a kórt, amely torz daganatokat okoz pofájukon. A tumor akadályozza az állatokat az evésben, így gyakorlatilag éhen pusztulnak vagy megfulladnak. A daganat emellett roncsolhatja belső szerveiket is.
Pótolhatják a mulasztást
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói Janine Deakin vezetésével a tasmán ördög genomjának feltérképezése során arra a következtetésre jutottak, hogy esetükben a tumor igen lassan alakul ki, ezért könnyű tanulmányozni a rosszindulatú folyamatot. „A tumor lassú fejlődése miatt modellként is szolgálhat a humán rosszindulatú folyamatok megismeréséhez. Az ember esetében a tumorok oly gyorsan változnak, hogy esélyünk sincs a folyamat mechanizmusának megismerésére. A mulasztást most a tasmán ördög segítségével pótolhatjuk” – emelte ki Janine Deakin.
A kutatócsoport azt találta, hogy a tumorban szenvedő tasmán erszényesek esetében a kromoszómák szignifikáns szakaszai „összekuszálódnak”, mintha egy rosszul kirakott puzzle lenne. „Különösen egy kromoszóma 'kuszálódik össze', ami azt jelenti, hogy a gének rossz egymásutánban sorakoznak” – fogalmazott Janine Deakin.
Korábbi amerikai vizsgálatok a tasmán ördög alacsony genetikai változékonyságára derítettek fényt, ami elősegítheti a faj rákos megbetegedésre való fogékonyságát.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!