Dél-Amerika legnagyobb ivóvízkészletének szennyeződése kétmillió ember életfeltételeit veszélyezteti – közölte a Globális Természetvédelmi Alap (Global Nature Fund, GNF) a vizes élőhelyek világnapja alkalmából.
A több mint 8000 négyzetkilométernyi Titicaca-tó mintegy 18 millió évvel ezelőtt alakulhatott ki, amikor az Andok-fennsík egyik medencéjében meggyűlt a víz. A tengerszint feletti 3810 méteres fekvésével a Föld legnagyobb hegyvidéki, egyben Dél-Amerika legkiterjedtebb tava. Területén Peru és Bolívia osztozik.
A régió folyamatos népességnövekedése a tó, a partvidék és a környező földek túlzott mértékű használatához vezet – fejtette ki a környezetvédelmi alap a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint (www.derstandard.at). A háztartási szennyvízen kívül az élelmiszer- és a faipar elhasznált vize is a tóba ömlik.
A szennyeződés következményei már most szemmel láthatóak: békalencse borítja a punói öböl (Peru) nagy részét. Amennyiben összefüggő szőnyeget alkot, a növény alá nem jut be a fény – magyarázta Bettina Schmidt, a GNF munkatársa. – A tó ezeken a helyeken feliszapolódik, az élőlények nem jutnak többé oxigénhez. Ezenkívül a vízszint is erőteljesen lecsökkent, míg az esős évszak hatról három hónapra rövidült.
Sok község a halászatból él, a romló vízminőség azonban a halállomány rovására megy. Hosszú távon két szennyvíztisztító hivatott javítani a vízminőséget, a GNF szerint azonban egyelőre tisztázatlan, hogy rendelkezésre áll-e az ehhez szükséges pénzösszeg.
Az alapítvány szeretné tájékoztatni a helyi lakosságot az éghajlatváltozás következményeiről, ezenkívül az egymillió lakosú La Paz önkormányzatával karöltve éghajlatvédelmi koncepciót szeretnének kidolgozni a városra.
