Grant Lipman kutatásvezető leírása szerint a hegyibetegség olyan, mint egy „valóban utálatos másnaposság”. Tünetei között lehet fejfájás, fáradtság, szédülés, hányinger, hányás és étvágytalanság. A legrosszabb esetekben agyödémát és akár halálos agyduzzanatot okoz.
Az 58 férfi és 28 nő bevonásával készült tanulmány azt mutatta, hogy az ibuprofént szedők tünetei 26 százalékkal enyhébbek voltak, mint azok tünetei, akik nem ilyen szert vettek be. A résztvevők 1250 méteres magasságban töltöttek el egy éjszakát, majd reggel 8 órakor vagy 600 milligramm ibuprofént, vagy placebót kaptak, mielőtt tovább indultak a 3570 méteren lévő köztes állomáshoz. Ott délután 2 órakor vették be a szerek második adagját. A pihenő után folytatták útjukat egészen 3830 méterig, ahol este 8 órakor megkapták a harmadik dózist a tablettából, aztán pihenőre tértek.
Mint megállapították, az ibuprofént kapott hegymászók 43 százaléka (44 emberből 19) szenvedett hegyibetegségtől, míg a placebót szedők 69 százaléka (29-en a 42 ember közül). Ez azt jelenti, hogy az ibuprofén 26 százalékkal csökkentette a hegyibetegség előfordulási gyakoriságát, ráadásul azoknál is enyhébb lefolyású volt, akiknél jelentkeztek a tünetek – összegezték a tanulmány szerzői.
A kutatók úgy vélik, hogy az ibuprofén azáltal érte el jótékony hatását, hogy csökkentette az agy oxigénhiány miatti duzzanatát. A tanulmányt az Annals of Emergency Medicine című szakfolyóirat online kiadásában kedden ismertették.
origo.hu
Ezt mondta Orbán Viktor Gyurcsány lemondásáról és válásáról
