Évente negyvenezer tonna űrszemét kerül a Földre

Az orosz Phobos-Grunt űrszonda maradványainak a közelmúltban történt visszatérése ismét felhívta a figyelmet arra, hogy mind nagyobb mennyiségű űrhulladék kering a bolygó körül.

Chris Smith mikrobiológus és rádiókommentátor szerint különböző tényezők eredményeként a bolygó tömege hol nő, hol csökken. Elmondta, hogy Dave Ansell-lel, az egyetem fizikusával kimutatást készítettek azokról a tárgyakról, amelyek a Földre érkeznek, és azokról is, amelyek onnan távozik. A számok természetesen becslésen alapulnak.

A Föld mint óriási porszívó

A Föld tömegéhez a legnagyobb mértékben az az évi 40 ezer tonnányi por járul hozzá, amely az űrből hull rá – véli a két tudós.

„A por lényegében a Naprendszer maradványaiból, szétesett aszteroidákból, kisbolygókból vagy olyan objektumokból ered, amelyek sohasem formálódtak bolygóvá. A föld egyfajta óriási porszívóként működik, nehézségi ereje magához vonzza a porrészecskéket” – fejtette ki a mikrobiológus.

A földtömeg növekedésének másik, bár sokkal kisebb jelentőségű oka a globális felmelegedés. Az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA számításai alapján a hőmérséklet növekedésével a föld energiát nyer. Smith és kollégája, Ansell ezt a többlet földtömeget igen csekélynek, 160 tonnára becsüli. Összesen tehát évente 40 ezer és 41 ezer tonna között lehet a föld tömegének gyarapodása.

Az új épületek és létesítmények a két tudós megítélése szerint nem növelik a bolygó tömegét, mivel a Földön már létező anyagok más formáját képezik, és a népességgyarapodás sem játszik szerepet.
A növekedéshez hozzájáruló tényezők ellenére Smith számításai alapján a Föld tömege – ideértve a tengereket és a légkört is – összességében csökken. Ennek több okát is megnevezi.

Sok trillió évig tartana

Így például a Föld magja óriási atomreaktorhoz hasonlítható, amely idővel fokozatosan energiát veszít: ez a tömeg csökkenésében nyilvánul meg. A veszteség azonban igen kis mértékű, a tudósok becslése szerint évi 16 tonnánál is kevesebb.

A világűrbe felbocsátott, a Phobos-Grunthoz hasonló rakéták és űrhajók sem jönnek számításba, mivel a legnagyobb részük visszahull a Földre.

Van azonban más is, ami „sokba kerül” a Földnek. A hidrogén és a hozzá hasonló gázok olyan könnyűek, hogy elillannak a légkörből. „A fizikusok kimutatták, hogy a Föld másodpercenként mintegy 3 kilogramm hidrogént veszít. Ez évi 95 ezer tonnás veszteséget jelent a bolygó számára – húzta alá Smith a BBC műsorában. – A másik nagyon könnyű gáz a hélium, de abból kevesebb van, így évente mintegy 1600 tonnát veszítünk csak belőle.”
Összesítve a nyereségeket és a veszteségeket a mikrobiológus úgy kalkulál, hogy a Föld évente mintegy 50 ezer tonnával nyom kevesebbet – ez nagyjából a nemrég zátonyra futott Costa Concordia olasz luxushajó súlyának a fele.

A bolygó óriási méretéhez képest ez parányi különbség, csupán 0,000000000000001 százalék. Érdemes-e aggódni emiatt? Kis mennyiségről van szó, de vajon fenyeget-e olyan veszély, hogy a világ egyszer csak kifogy a hidrogénből?

Chris Smith nem aggódik. „Sok trillió évig tartana kiüríteni a Föld óceánjait. A bolygó csak 5 milliárd éves, vagyis a folyamat mérhetetlenül tovább tartana, mint amennyi ideje egyáltalán itt van a Föld” – nyugtatta meg a tudós a BBC hallgatóit.