Ez mindenkit fenyeget

Az általános felmelegedés mindenkit fenyeget, de mindenekelőtt a városokat és lakóit; egyes települések már megkezdték a felkészülést.

A Föld hétmilliárd lakójának több mint fele él városokban. Az ENSZ szerint arányuk 2050-re eléri a 70 százalékot, azaz a mintegy 6,4 milliárd főt. Az urbanizáció ugrásszerű növekedése mindenekelőtt Ázsiát érinti (több mint 60 százalékos várt növekedés), valamint a jelenleg félmilliónál kisebb lélekszámú városokat.

A Rio+20 elnevezésű, június 20–22-ei nemzetközi csúcstalálkozó előkészítésére hétfőn Londonban összegyűlő tudósok szerint a metropoliszokat sújtják majd mindenekelőtt a jövőbeli általános felmelegedés hatásai. „Ők vannak az első vonalban, az általános éghajlatváltozás okait és hatásait tekintve egyaránt” – mondta Cynthia Rosenzweig, a NASA Goddard Űrkutatási Tanulmányok Intézetének szakértője.

2100-ig a kánikulák, aszályok, viharok és árvizek gyakoribbak és intenzívebbek lesznek. A deltatorkolatokban vagy a partok mentén épült városoknak a tenger vízszintemelkedésével kell számolniuk, ami közvetlenül fenyegeti a lakóhelyeket és az ivóvízellátást, nem beszélve a közlekedési és energiahálózatokról.

2003-ban, a valaha feljegyzett legmelegebb nyáron a kánikula mintegy 35 ezer ember halálát okozta Európában. Egyes klímaszakértők előrejelzése szerint 2040-ig a nyári átlaghőmérsékletek kétévente meghaladják a 2003-as szintet.

A városokban vannak olyan részek, ahol a hőség négy–hat fokkal is meghaladhatja a környező vidék hőmérsékletét, mondta Alex de Sherbinin, a New York-i Columbia Egyetem Földtani Intézetének munkatársa. A nagyobb hőség annak a következménye, hogy a fák nélküli, csupasz utcák bitumenje visszaveri a napsugarakat, az összezsúfolt épületek akadályozzák a légmozgást, a klímaberendezések pedig az utcára fújják ki a benti meleget.

A veszélyt felismerve több város máris intézkedett a probléma megoldása érdekében: fehérre festették a háztetőket, hogy visszaverjék a napsugarakat, likacsos úttesteket építenek, hogy az esővíz újra feltölthesse a föld alatti vízrétegeket, fákat ültetnek és parkokat létesítenek menedékhelyként a hőség elől, illetve a közúti szennyezés ellen. A fejlődő városoknál a megelőzés is megoldás lehet: olyan urbanizációs terveket kell készíteni, amelyek figyelembe veszik a népsűrűséget, az energiafelhasználást és a közlekedési hálózatot, hogy ne legyen később szükség költséges fejlesztésekre.

2005-ben negyven város tömörült a C40 – Városok Éghajlat-változási Vezetői Csoportjába (Cities Climate Leadership Group), és öt évvel később a Polgármesterek Világtanácsa megtartotta első kongresszusát az éghajlati változáshoz való alkalmazkodásról. Jelenleg 60 város osztja meg egymással az ötleteit és bevált gyakorlatait.