E sebgyógyulás folyamatának megismerése a szakemberek szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy az idős, alultáplált vagy cukorbeteg embereknél gyakran előforduló lassú és fertőzéseknek kitett sebgyógyulásban is előrelépést érjenek el.
A Minnesotai és Wyomingi Egyetem orvosai és zoológusai a minnesotai természetvédelmi minisztérium szakembereivel közösen 1000 fekete medvét követtek nyomon jeladóval ellátott nyakörvek segítségével 25 éven át. Eközben megfigyelték viselkedésüket és egészségi állapotukat, így vették észre a meglepő gyógyulási képesség első jeleit is.
„Minden évben azonosítottunk néhány állatot, amelyek megsérültek vadászok lövéseitől vagy nyilaitól, esetleg más medvék vagy állatok harapásait viselték magukon” – idézték fel a szerzők az Integrative Zoology című szakfolyóiratban közölt tanulmányukban.
Megfigyelték, hogy ezek a sebek a tél beállta előtt gyakran fertőződtek el vagy gyulladtak be, ám amikor néhány hónappal később, a hibernáció elmúltával újra meglátogatták a medvéket, a legtöbb sebet tökéletesen gyógyult állapotban találták.
Hogy kísérleti úton is megvizsgálhassák a medvék gyógyulási képességét, tizennégy állaton apróbb metszéseket ejtettek és ezek sorsát követték nyomon. Kiderült, hogy november és március között, a téli álom idején a sebek minimális hegesedéssel begyógyultak. Fertőzésnek nyoma sem volt a sebeknél, sőt sok esetben még a medvék szőre is újra kinőtt a sebhelyen.
A téli álom alatt a medvék belső testhőmérséklete 7 Celsius-fokkal lejjebb száll és szívritmusa is nagymértékben lecsökken. Embereknél alacsonyabb testhőmérsékleten, lelassult keringés mellett komoly szövődményekkel járhat a sebgyógyulás. Hogy a medvéknél milyen folyamatok állnak a „csodás” gyógyulás hátterében, arra nem tudják a kutatók a választ.
