A fenti állítás eddig is sejthető volt, ám brit tudósok a statisztika és a fizika révén már tudományosan is alátámasztották. 4500 lóversenyt elemeztek ki, méghozzá olyan futamokat, amelyeken mindegyik ló nyergében chip volt, így egészen pontosan nyomon követhető, hogy a verseny során hányadik helyen vágtattak és miként módosult pozíciójuk.
Az elemzések szerint a futamok általában az utolsó 500 méteren dőltek el, ám a látszat ellenére a lovak a végső szakaszon nem gyorsulnak, hanem lassulnak, mivel egyre fáradtabbak. Általában az a ló nyer, amelyik a legkevésbé lassul, amihez kulcsfontosságú, hogy energiát tartalékoljon a hajrára. Ha csökkenti a légellenállást – azaz egy másik ló nyomában, menetszélárnyékában vágtat –, akkor jóval kevésbé lassulhat a verseny finisében, olyannyira, hogy átlagsebessége akár 2 százalékkal is megnövekedhet a verseny teljes távját tekintve. Ez a 2 százalék öt helyet is jelenthet: ha jól használja ki ló és lovasa a szélárnyékot, akkor első lehet, ha nem, akkor visszacsúszhat akár az ötödik helyre is.
A szélárnyék kihasználásához nagyjából egy lóhosszra kell a vetélytárs nyomában maradni – mondta Andrew Spencer, a kutakodás vezetője.
Itt a tuti módszer a győzelemhez
Brit tudósok a statisztika és a fizika segítségével kiszámolták, hogy miképpen lehet a legnagyobb eséllyel megnyerni a lóversenyt.
2012. 03. 09. 15:51
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!