Kiderült, hogy fáraó volt

A XVII. dinasztia eddig ismeretlen fáraójának nevével egészült ki az óegyiptomi királyok listája.

Egyiptomi és francia régészek Luxorban, a karnaki templomkomplexumban folyó ásatások során tárták fel azt a mészkőből faragott kaput, amelyen Kr. e. 1550–1525 között uralkodó, a hükszoszokat Egyiptomból kiűző I. Jahmesz (Amószisz) fáraó dédapjának, Szen-Naht-En-Ré neve olvasható – írja az Al Ahram Online.

Mint Manszur Boreik luxori műemlékvédelmi főfelügyelő rámutatott, Szen-Naht-En-Ré nevét csupán kétszer említették – egyszer a ramesszida korban (a XIX–XX. dinasztia idején), valamint I. Jahmesz uralkodása alatt. Mivel egyetlen grandiózus építményen sem szerepelt a neve, marginális szerepet betöltő, jelentéktelen királynak tartották a szakemberek. A karnaki templomkomplexumban feltárt mészkőkapu viszont arra utal, hogy az ókori Egyiptom egyik fáraójáról van szó. Szen-Naht-En-Ré kartusán kívül a kapura vésett szöveg arról tudósít, hogy a mészkőtömböket a Kairótól délre fekvő óegyiptomi Torából (mai Heluán) szállították, amely az adott időben hükszoszuralom alatt volt.

Mohamed Ibrahim egyiptomi régészeti miniszter jelentős felfedezésnek nevezte a leletet, amely újabb adalékokkal egészíti ki az óegyiptomi birodalommal kapcsolatos ismereteket. „A karnaki templomegyüttes, amelyet még nem tártak fel teljesen, minden bizonnyal még rengeteg titkot rejt” – fogalmazott a miniszter.

I. Jahmesz az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia első fáraója. Az Egyiptom északi részét megszállva tartó hükszoszok ellen fellázadó és háborút indító thébai uralkodóház tagja. Uralkodása alatt fejeződött be a hükszosz megszállók kiűzése Egyiptomból, amelyet apja, Szekenenré vagy nagyapja, Szenahtenré uralma alatt kezdtek meg és a Szekenenrét követő Kamosze alatt is folytatódott. Jahmesz sikeresen újraegyesítette a második átmeneti kor alatt kettészakadt Alsó- és Felső-Egyiptomot, és helyreállította a rendet.

Miután kiűzte a hükszoszokat a Nílus-deltából, és biztosította uralmát az egész ország fölött, visszaszerezte Egyiptom korábbi függő területeit, Núbiát és Kánaánt is. Ezután újraszervezte a közigazgatást, megnyitotta a kőfejtőket, bányákat és kereskedelmi utakat, és nagyszabású építkezésekbe kezdett, amilyenekre a Középbirodalom óta nem volt példa. Számára épült az utolsó egyiptomi piramis. Uralkodásával megkezdődött az Újbirodalom korszaka, amelynek során Egyiptom elérte hatalma csúcsát.