A keringési elégtelenség gyakorisága világszerte növekszik. Ennek magyarázata az, hogy a korszerű betegellátás, az életmentő beavatkozások sok korábban menthetetlen szívbeteg életét megmentik, de a szív teljesítménye bizonyos mértékben ilyenkor is károsodik, és ez szívelégtelenséggel jár.
A szívelégtelenség gyógyszeres kezelése éveken keresztül kifogástalan állapotban tartja a betegeket. Osvaldo Almeida ausztrál professzor és munkacsoportja most egy minitanulmányban azt vizsgálta, hogy az ilyen szívbetegek gondolkodási képessége hogyan alakul. Az eredmény arra utalt, hogy a keringési elégtelenség a gondolkodást végző agyi szürkeállomány csökkenéséhez vezet.
A Perth-i Orvostudományi Egyetemen három önkéntes csoportot vontak be a megfigyelésbe. A kontrollcsoport tagjai 45 évnél idősebbek voltak, közülük 35 ember keringési elégtelenségben szenvedett, 56 vizsgálati alany bizonyított koszorúér-betegséggel rendelkezett, szívelégtelenség nélkül, 64 fő pedig egészséges volt.
A tanulmány valamennyi résztvevőjénél nukleáris mágnesesrezonancia-vizsgálatot végeztek, amellyel az agyszövet szürkeállományának a tömege mérhető. Ugyancsak igen részletes ideggyógyászati vizsgálatokkal igyekeztek fölbecsülni az emlékezet minőségét, a gondolkodás gyorsaságát és megbízhatóságát.
Az egészséges kontrollokhoz képest az ugyanolyan korú, de koszorúér-betegségben szenvedő csoport tagjainál is kissé csökkent a gondolkodási képesség szintje a mérések szerint. Az emlékezet, a gondolkodás gyorsasága pedig még kifejezettebben romlott a szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében az egészséges emberekéhez képest; az agyi szürkeállomány tömege is arányosan csökkent.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eddiginél lényegesen nagyobb létszámú csoportok még részletesebb tanulmányozására van szükség, hogy pontos képet kapjanak arról, mekkora kárt okoz a szívelégtelenség a gondolkodásképességben.
