A megkövesedett lábnyomokat egy helyi farmer vette észre heves esőzések után, majd lefényképeztette a helyszínt, a képeket pedig eljuttatta a Dél-Ausztráliai Múzeumba – olvasható a The Daily Telegraph (Australia) online kiadásában.
Aaron Camens, az adelaide-i Flinders Egyetem paleontológusa szerint a titkos lelőhelyen rengeteg, különböző irányba vezető lábnyom látható. Az állatok az őskori itatóhelyet körülvevő sártengerben hagyták lábnyomaikat, azok némelyike az őslénytankutató szerint a Genyornistól származhat.
„A Genyornis egyértelműen röpképtelen volt, testsúlya meghaladta a 200 kilogrammot, magassága pedig elérte a 2,5 métert” – magyarázta Camens.
Mint a paleontológus kifejtette, Tasmániában és Ausztrália nyugati részén ugyan találtak korábban Genyornis-lábnyomokat, azonban ezek idővel erodálódtak. Így az Eyre-félszigeten lesznek az egyetlen ismert Genyornis-lábnyomok, amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban a nagytestű madártól származnak.
A lúdalakúak (Anseriformes) rendjéhez sorolt Genyornis Ausztrália nagy testű röpképtelen madara volt, amely 1,6 millió évvel ezelőtt jelent meg és ötvenezer évvel tűnt el a Föld színéről. A legközelebbi rokonai a récefélék. A madár egyaránt megélt az erdőkben és a füves helyeken. Hatalmas, erőteljes csőre arra utal, hogy egyformán volt ragadozó és dögevő, éppúgy mint a mai hiénák. Hogy elősegítse emésztését, a Genyornis köveket nyelt.
