Mindkét kutatócsoport a neonikotinoid csoportba tartozó rovarirtó szerekre, peszticidekre összpontosított, amelyek az 1990-es években terjedtek el világszerte a növényvédelemben. Ezek az anyagok a kártevő rovarok központi idegrendszerére hatnak, ám a most közzétett kísérleti eredmények azt mutatják, hogy eljutnak a virágzó növények nektárjába és virágporába is, így pusztító károkat okozhatnak a méhkolóniákban.
Korábban is feltételezték, hogy a rovarölő szereknek közük lehet a kaptárak elnéptelenedésével járó tünetegyüttes, az úgynevezett kaptárelhagyás (Colony Collaps Disorder, CCD) felbukkanásához, amikor egy-egy méhközösség harmada, fele, sőt akár 90 százaléka is elpusztul.
Most megjelent tanulmányukhoz a francia és a brit kutatók méhcsaládokon tesztelték a feltételezést: a méhek egyik csoportját ilyen típusú rovarirtóknak tették ki, míg másik csoportjuk nem érintkezett az idegméreggel.
A brit kutatók poszméheken vizsgálták az imidakloprid nevű rovarölő szert, amely az említett vegyületcsaládba tartozik. Annyi hatóanyagnak tették ki a rovarokat, amennyivel a szabadban, permetezett szántóföldeken találkoztak volna, majd kihelyezték a kolóniát egy vegyszermentes területre. Hat hét leforgása alatt 8-12 százalékkal csökkent a kolónia mérete a kontrollkolóniához képest, miközben a királynők száma 85 százalékkal lett kevesebb. A királynők hiánya a következő szezonban érezteti igazán a hatását, előfordulhat, hogy a kolónia nem éli túl a telet.
A francia kutatócsoport a mézelő méhekre összpontosított. Mikrochipeket ragasztottak a méhek törzsére, majd a tiametoxam nevű rovarirtónak tették ki őket, nem halálos dózisban. Elengedés után nyomon követték a méheket, és azt vizsgálták, hogy milyen eséllyel találnak vissza a kaptárba. Kiderült, hogy kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel pusztultak el a kaptáron kívül a rovarölő szerrel érintkezett méhek, mint a többiek.
Az Egyesült Államokban 2009-ben 29 százalékkal csökkent a mézelő méhek száma, 2008-ban 36, 2007-ben pedig 32 százalékkal. A rejtélyes méhpusztulás az Egyesült Államokon kívül Európában, Japánban és másutt is a mezőgazdasági termékek jelentős hányadát veszélyezteti. Egyes becslések szerint az élelmiszerek mintegy harmada a mézelő méhek (Apis mellifera) közreműködésének köszönhetően kerül a tányérunkra.
