A csillagok körül keringő protoplanetáris korong anyagából keletkeznek a bolygórendszerek. A folyamat viszonylag „gyorsan” lezajlik, a korong gázanyagából 2-3 millió év alatt létrejönnek az óriásbolygók, szilárd részecskékből álló törmelékkorongot hagyva hátra. Utóbbiból néhány tízmillió év alatt képződnek a Földünkhöz hasonló kőzetbolygók.
A fémek terjesztői
A korai világegyetemben főleg hélium és hidrogén volt található. A nehezebb elemek, az úgynevezett „fémek” (a csillagászatban a hidrogénnél és héliumnál nehezebb kémiai elemek) később, a csillagokban jöttek létre. Az univerzumban pedig akkor terjedtek el, amikor a masszív csillagok életük végén szupernóvaként lobbantak el. Az általánosan elfogadott elméletek szerint minél több „fémet” tartalmaznak a csillagok, annál nagyobb a valószínűsége, hogy bolygókkal rendelkeznek – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A Földtől 375 fényévnyire lévő rendszer a HIP 11952 katalógusjelű csillagból áll, amelyet két bolygója 290 és 7 nap alatt kerül meg. A csillag gyakorlatilag alig tartalmaz a hidrogénen és a héliumon kívül más elemet. Önmagában a két bolygó – a HIP 11952b és a HIP 11952c – semmi szokatlant nem mutat, ami rendkívüli, hogy fémekben nagyon szegény és igen-igen öreg, 12,8 milliárd éves csillag körül keringenek.
Bolygóképződés a világegyetem hajnalán
„Ezek a bolygók akkor képződhettek, amikor galaxisunk is újszülött volt” – jegyezte meg Johny Setiawan, a Max Planck Csillagászati Intézet kutatója. Anna Pasquali, a Heidelbergi Egyetem Csillagászati Központjának kutatója azt emelte ki, hogy a felfedezés arról tanúskodik, hogy a bolygóképződés a világegyetem hajnalán kezdődött meg. „Szeretnénk több ilyen bolygórendszert felfedezni és kutatni. Ez lehetővé tenné, hogy pontosítsuk a bolygóképződésről kidolgozott elméleteket” – vélekedett Pasquali.
