Hosszú évekig tartó jogi huzavona után február végén Spanyolországba szállították az Egyesült Államok egyik floridai légi támaszpontjáról azt a több tonnányi aranyat és ezüstöt, amelyet amerikai roncsvadászok hoztak felszínre még 2007-ben vélhetően a Nuestra Senora de las Mercedes nevű spanyol hajó gyomrából. A mélytengeri kutatók – az Odyssey Marine Exploration munkatársai – Portugália partjainak közelében bukkantak rá a felbecsülhetetlen értékű arany- és ezüst pénzérmékre. A floridai Tampába szállított fogás az egyik legnagyobbnak számított, amelyre valaha hajóroncsban találtak.
A kincs eredete nem kétséges. A fémeket az Andokban bányászták, és a pénzérméket ott verték. A Nuestra Senora de las Mercedes nevű spanyol fregattot, amely Dél-Amerikából Spanyolországba szállította a pénzt, 1804-ben süllyesztették el brit hadihajók az Atlanti-óceánon.
Peru azzal érvel, hogy őt illeti a Mercedes kincse, amely nemzeti öröksége része. „Volt egy közösség, egy ország, amely még nem vált függetlenné, de ez a terület később független állam lett, amelyet ma Perunak hívnak... A pénz ehhez a területhez tartozik” – érvelt José Antonio Garcia Belaunde volt perui külügyminiszter. Az ország washingtoni nagykövete még világosabban fogalmazott: a hajó a Lima közeli Callao kikötőjéből indult Peruban nyomott pénzérmékkel, amelyek alapanyagát perui bányákból termelték ki perui kezek.
Érvelésüket a bíróságon azonban „elsüllyesztette” az a történelmi tény, hogy a dél-amerikai ország a 19. század elején spanyol gyarmat volt, 1821-ben nyerte el függetlenségét. A 2009-es amerikai bírósági ítélet, majd a tavalyi fellebbviteli bírósági határozat kimondta, hogy a spanyol gyarmati uralom idejéből származó érméknek Spanyolországban van a helyük.
Spanyol illetékesek elutasítják a perui követelést. José Ignacio Wert kulturális miniszter február 27-én – ünnepélyesen fogadva a kincset – hangsúlyozta, hogy az amerikai döntés világos: hazáját illeti meg a Mercedes kincse.
Spanyol történészek – bár elismerik hazájuk tulajdonjogát az érmékre – mindazonáltal úgy vélik, lehetővé kell tenni, hogy Peruban is bemutathassák kiállításon a kincs egy részét. „Nagyon jó dolog lenne, ha csak kölcsönbe is adva, a testvériesség jeleként Peruba küldenénk egy részét” – közölte Marina Alfonso, a sevillai UNED Egyetem történésze.
Wert külügyminiszter sem zárta ki, hogy néhány érmét bemutathassanak Latin-Amerikában is, de mint mondta, csak kölcsönzött kiállítási tárgyként.
Alfonso szerint a feltárt kincs egy része a mai Bolívia területéről származik, Potosiban, a világ egyik leggazdagabb ezüstlelő területén bányászták anyagát.
Pablo Groux bolíviai kulturális miniszter szerint numizmatikai szakértők megállapították, hogy az érmék alapanyaga négy helyről, Potosiból, Limából, a kolumbiai Popayanból és Santiago de Chiléből származik. Közölte, hogy hazája is kérte hivatalosan részét a kincsből, végül azonban nem ment bíróságra, mert gyenge lábakon állónak ítélte meg az ügyet. „Úgy véljük, e téren diplomáciai úton kell megtalálni a megoldást” – jelentette ki.
