Margareta Wahlström, az ENSZ katasztrófavédelmi képviselője hétfőn New Yorkban tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy tavaly legkevesebb 380 milliárd dolláros kárt okoztak a természeti csapások. A fukusimai atomerőművet romba döntő földrengés és szökőár legalább 210 milliárdos veszteséggel járt, és Thaiföldöt is legalább 40 milliárd dolláros kár érte az áradások miatt.
A 380 milliárd dollár 75 százalékkal haladja meg a korábbi rekordot tartó 2005-ös év számláját, akkor az Egyesült Államokat letaroló Katrina hurrikán miatt szöktek a csillagos égbe a veszteségek. Wahlström azonban megjegyezte, hogy továbbra is a földrengések okozzák a legnagyobb gazdasági és emberi veszteségeket.
Miközben a természeti csapások által előidézett gazdasági károk egyre nagyobbak, az emberi életekben mérhető veszteségek csökkenő tendenciát mutatnak. Ennek az az oka, hogy az országok javították korai előrejelző rendszereiket és jobban felkészültek a katasztrófák kezelésére. „A katasztrófák gazdasági hatása azonban nagy veszélyt jelent több országnak” – mondta Wahlstöm, hozzátéve hogy a világ lakosságának felét veszélyeztetik természeti csapások.
A nemzetközi katasztrófacsökkentési stratégiáért (ISDR) felelős főtitkárhelyettes kijelentette, hogy a természeti csapások kockázata általános növekedést mutat a klímaváltozás, a természeti erőforrások kimerülése, a föld helytelen művelése és a romló környezeti viszonyok miatt. Példaként megemlítette, hogy 2050-re 50 százalékkal több élelmiszert, 45 százalékkal több energiát és a 30 százalékkal több ivóvizet kell előállítani a növekvő lakosság igényeinek kielégítésére, miközben az erőforrások most is szűkösek. Hangsúlyozta, hogy minden országnak be kell emelnie fejlesztési terveibe a klímaváltozással és a természeti csapásokkal kapcsolatos intézkedéseket.
origo.hu
Egyre nagyobb bajban van Ruszin-Szendi Romulusz, akár tíz évet is kaphat
