A tanulmányba – melyet az Edinburghi Egyetem kutatói vezetnek – 1500 pácienst vonnak be, ebből 80-at Skóciában és még körülbelül 120-at Nagy-Britannia más részein.
Az EuroHYP-1 elnevezésű program idén szeptemberben vagy októberben indul és 2017-ig tart. A módszer kipróbálásába bevont kórházakban a szélütéssel felvett pácienseknek felajánlják majd a programban való részvételt, abban az esetben pedig, ha magától a szélütött betegtől nem számíthatnak tájékozott beleegyezésre, a hozzátartozók döntését kérik.
A mesterséges „hibernálás” során két Celsius-fokkal hűtik le a páciens testét, hogy megelőzzék a további agykárosodást. Hűtőpárnákkal és intravénásan bejuttatott gyógyszerekkel a szokásos 36,8 Celsius-fokról 34 és 35 Celsius-fok közé viszik le a test hőmérsékletét. Az egész test lehűtése megmentheti az agykárosodástól azokat, akik éppen szélütésen vagy szívrohamon estek át, mert csökkenti az agy oxigénigényét.
Mivel a hipotermia előnyeit a szakemberek szerint a hosszabb űrutazásokon is hasznosíthatják, a mostani tanulmányt figyelemmel kíséri az Európai Űrügynökség (ESA) is.
