Veszélyt jelentenek a Balatonra, meg kell találni őket

A tó vízszintje ugyan a szabályozási tartományon belül van, de meg kell vizsgálni az idegen fajokat.

A EuLakes projekt célja a közép-európai tavak fenntartható használatának elősegítése olyan integrált szemlélettel, amely erősíti a részvételt a tervezésben, valamint a tó- és vízgyűjtő-gazdálkodásban az éghajlatváltozásra és más környezeti terhelésekre adandó válaszlépések kidolgozása során – mondta el Molnár Gábor, a program egyik magyar résztvevője, a Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a EuLakes országos konferenciát megelőző sajtótájékoztatón.

Mint 2001–03-ban

A szakember ismertette, hogy a 2010-ben indult, hároméves, az Európai Unió által 2,9 millió euróval támogatott programban az olasz Garda-tó, a Balaton, a Fertő és a lengyel Charzykowskie-tó vesz részt. A projektet az olasz Garda-tó Közösség vezeti, a Balatoni Integrációs Kft. mellett a Pannon Egyetem a program másik magyar résztvevője. A projekt a klímaváltozásra koncentrál: azt vizsgálja, milyen változások következhetnek be a globális felmelegedés következtében, s ezekre miként lehet felkészülni.

Molnár Gábor elmondta: a Balaton szempontjából a víz mennyisége a legfontosabb kérdés, hiszen a vízügyi igazgatóság legutóbbi jelentése szerint a tó vízkészlete negatív, azon a szinten áll, ahol az emlékezetes 2001–03-as időszakban, amikor rendkívül alacsony volt a vízállás. A szakember megjegyezte: az alacsony vízállás akkor nem okozott vízminőség-romlást. Hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a Balaton vízmérlege negatív, a vízszint a szabályozási tartományon belül van.

Kutatni kell az idegen fajokat

Kováts Nóra, a Pannon Egyetem docense a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ma kevés szakember kutatja a hazai ökoszisztémába bekerült, megtelepedett és elszaporodott stresszorokat, vagyis azokat a nem őshonos, idegen fajokat, amelyek meg is változtathatják az ökoszisztémát. Ez természetvédelmi, gazdasági, humán-egészségügyi gondokat is okozhat.

Kiemelte: tudományos módszerekkel fel kell mérni a jövevény fajokat, megfigyelni tevékenységüket, és ha szükséges, be kell avatkozni. A szakember elmondta, hogy az Európai Unióban szabályozás készül, mely „a szennyező fizet” elvén visszakövetné és szankcionálná azokat, akik felelősek az invazív fajok terjedéséért, hiszen a nem őshonos fajok megjelenése mindig valamilyen emberi tevékenység következménye.