A denevér a vírusok bölcsője

Több tucat új vírusfajra bukkantak denevéreket tanulmányozó kutatók: a vírusok egy olyan családba tartoznak, amelynek ismert tagjai emberi betegségeket, például kanyarót vagy mumpszot okoznak.

WL
2012. 04. 25. 10:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hatvanhat új faját találták meg a paramyxovírusoknak denevérekben a Bonni Egyetem kutatói, akik egyúttal mindenkit óvnak attól, hogy közvetlen kontaktusba kerüljön a szárnyas emlősökkel, amelyek gyakran látogatnak be a városokba is.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az újonnan felfedezett vírusok bármelyike veszélyeztetné az embert, vagy akár csak átlépne rá, ám a szakértők indokoltnak tartják az óvatosságot.

Christian Drosten virológus és nemzetközi kutatócsoportja matematikai modellezést használt a vadon élő állatok között terjedő paramyxovírusok eredetének nyomon követésére. A Nature Communication című folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a denevérek az ősi hordozói ezeknek a vírusoknak, róluk kerülhettek át más állatokra.

„Ismerjük most már a forrást, azt a pontot, ahonnan a vírusok elindultak„ – szögezte le Drosten.

A 66 új vírusfajjal lényegében megduplázódott a paramyxovírusok családjának genetikai tartománya – tette hozzá, utalva a vírusok nagy diverzitására.

Az eredményeknek járványügyi szempontból is nagy jelentőségük van. „Ha azt akarjuk vizsgálni, hogy hol lesz a legközelebbi járványkitörés, milyen lesz a lefolyása, akkor a hordozót, a vírus forrását kell felkutatnunk” – magyarázta a virológus.

Korábban több esetben gondolták úgy, hogy nincs eredeti hordozója egy-egy víruscsaládnak, a mostani megállapítások azonban arra utalnak, hogy valójában van, csak nem tudtak róla a szakemberek. Drosten szerint ez azt jelenti, hogy érdemes újragondolni a vakcinálási kampányokkal kapcsolatos elképzeléseket.

Az emberi betegségeket okozó vírusokon túl három olyan vírusfaj is tagja az említett víruscsaládnak, amelyek a szarvasmarháknál okoznak megbetegedést, az egyik például a marhavészt. De a család tagja a halálos Hendra-vírus és a Nipah-vírus is, amelyek először a haszonállatokat fertőzik meg, majd átjuthatnak az emberre is.

Mivel a denevérek természetes élőhelye egyre inkább beszűkült, különösen Afrikában, az állatok bekerültek a városi területekre is. „Ott ülnek a nagyvárosokban, és tudjuk, hogy ürülékük tele van vírusokkal. Ez lehet az egyik oka, hogy mind több járványt észlelünk, amelyeket új vírusok okoznak„ – figyelmeztetett a virológus. Hangsúlyozta azonban, hogy kivitelezhetetlen lenne, egyúttal butaság is, ha megpróbálnák kiirtani a denevéreket, mert a szúnyogokat pusztító és beporzást is végző állatok az ember segítségére vannak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.