Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA a növekvő költségek miatt volt kénytelen kimaradni az ambiciózus tervek megvalósításából. A NASA februárban közölte, hogy sokallja a küldetés 1,3 milliárd dollárra rúgó költségét, és közölte: olcsóbb Mars-kutatási megoldások után néz.
Az amerikaiak távozása teremtett lehetőséget arra, hogy az oroszok a két szonda Marsra juttatásához hozzájáruljanak, főként hordozórakétáik révén. Az első szonda indítását 2016-ra, a másikét két évvel későbbre tervezték. Ezeknek az időpontoknak a betartása azonban az amerikaiak kiválásával veszélybe került.
Jean-Jacques Dordain, az ESA vezetője orosz kollégájával, Vlagyimir Popovkinnal már megállapodott az együttműködésről. Az ügylet részletei azonban egyelőre nem ismeretesek – jelezte az Európai Űrügynökség, amely nem is fűzött kommentárt a tervekhez. Egyelőre ugyanis nem tudni, menyit tudnak és hajlandók áldozni az oroszok a két Mars-expedícióra, amelyek egyébként nem érnek véget a vörös bolygón, mert a két leszállóegység talajmintákkal megrakodva visszatér a Földre.
Anna Vegyiscseva, a Roszkoszmosz szóvivője is szűkszavú volt. Mindössze annyit mondott: a projekt kivitelezhető, és tudományos-kutatási szempontból mindkét fél számára nagyon érdekes. Az ügylet tető alá hozása az év végéig megoldható – tette hozzá.
Az oroszok valószínűleg Proton típusú hordozójukat bocsátják rendelkezésre, és némi gyógyírt jelenthet számukra, hogy talán végre egy sikeres Mars-expedíció részesei lehetnek. A vörös bolygó, illetve a környezetének meghódítására indított eddigi rohamaik ugyanis rendre kudarcot vallottak.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
