Az Aix-Marseille Egyetemen kutató dr. John Grainger és dr. Joël Fagot tanulmánya a Science folyóiratban jelent meg.
„Egyáltalán nem volt lefutott kérdés, hogy a páviánok képesek lesznek elsajátítani ezt a képességet, így nagyon izgatottak lettünk a sikerüket látva” – mondta dr. Grainger.
A tudósok egy csoport guineai páviánon kísérleteztek az egyetem egy speciálisan e célra épített létesítményében. „A kutatásban az állatok teljesen szabad akaratukból vehettek részt: a számítógépek észlelték és automatikusan azonosították azt a majmot, aki úgy döntött, hogy társasági életét ideiglenesen hátrahagyva belép a tíz lehetséges vizsgálati rendszer egyikébe” – magyarázta dr. Fagot, a rendszer tervezője.
A fülkében elhelyezett monitoron a páviánoknak hol egy négybetűs szót, hol pedig egy értelmetlen betűhalmazt mutattak. Ahhoz, hogy az automatizált rendszertől megkapják jutalomfalatot , a páviánoknak helyes döntést kellett hozniuk: pluszjelet nyomva az értelmetlen betűcsoportok, ovális jelet nyomva a szavak esetén.
Dr. Fagot azt is elmesélte, a páviánoknak komoly képzésben volt részük: a teszteket közel 61 ezer alkalommal végezték el. „A majmok maximális figyelmet fordítottak feladatra, mivel önként dönthettek a részvételről” – tette hozzá. Egy Dan nevű majom például legalább 300 szót ismert fel helyesen. „Akárcsak az emberek esetében, a páviánok között is tapasztalható különbség a kognitív képességekben” – fűzte hozzá dr. Fagot.
A betűsorok felismerését mostanáig a nyelvi készség egyik alapkövének tekintették, de elképzelhető, hogy valójában egy sokkal egyszerűbb képességhez köthető – vélekedett dr. Grainger. „A páviánok a betűkkel kapcsolatos információkat és a betűk közötti kapcsolatokat használva oldják meg a feladatot. Ez egy nagyon alapvető képesség, melyet a hétköznapi tárgyak felismeréséhez használunk” – magyarázta a tudós.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!