Kettős „személyiséggel” rendelkezik a galaxis

Míg egyes csillagvárosok gömbölydedek, addig mások inkább kecses korongra emlékeztetnek.

TK
2012. 04. 25. 20:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A felfedezésről a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóiratban jelent meg tanulmány.

A Sombrero-galaxist (Messier 104, más néven M104, NGC 4594) 1781-ben fedezte fel Pierre Méchain francia csillagász. Huszonnyolcmillió fényévnyire, a Virgo (Szűz) csillagképben található. A Földről lapos korongjának széle látható, középen a csillagok okozta „kidudorodással”, amelynek köszönhetően úgy néz ki, mint egy széles karimájú kalap – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

Az infravörös hullámhosszon működő Spitzer űrteleszkóp viszont megmutatta, hogy a Sombrero-galaxis nem egy „egyszerű” korong csillagokkal. Szerkezete valójában sokkal összetettebb: egy elliptikus csillagváros, amelynek közepébe egy korongot „tuszkoltak be”.

A látható fény tartományában működő teleszkópokban úgy tűnik, hogy a galaxist egy fénylő halo veszi körül (a halo a galaxisok legnagyobb és legritkább, közel gömb vagy elliptikus alakú térsége, amely főleg idős csillagokat, gömbhalmazokat tartalmaz), amely az eddigi feltételezések szerint viszonylag kicsi és könnyű. A Spitzer viszont egészen más képet mutat, észrevéve a por mögött rejtőzködő öreg csillagokat, s azt is megmutatva, hogy a halo méretét tekintve egy óriás elliptikus galaxishoz „illik”.

A csillagászok szerint kevéssé valószínű, hogy az óriási elliptikus galaxis „lenyelte volna” a lapos spirálgalaxist, mivel ez a folyamat szétrombolta volna a korongot. Sokkal inkább elképzelhető, hogy kilencmilliárd évvel ezelőtt az óriás elliptikus galaxist elárasztotta a gáz. A világegyetem korai szakaszában ugyanis mindenütt megtalálhatók voltak a gázfelhők hálózatai, s ezek gyakran táplálták a növekvő galaxisokat, „felfúvódásukat” okozva. A gázt a gravitáció szippantotta a galaxis belsejébe, ahol az a centrum körüli pályára állt, majd forgás közben lapos korongba állt össze. A csillagok a korong gázaiból születtek.

„A Spitzer segítségével »fosszíliákat« találunk, és olyan események nyomára bukkanunk, amelyek évmilliárdokkal ezelőtt történtek” – hangsúlyozta Sean Carey, a NASA Spitzer-központjának kutatója.

A tudósok szerint a felfedezés elősegítheti a galaxisok evolúciójának jobb megértését.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.