A speciális számítógépes program ötletének hátterében az az egyszerű elmélet áll, hogy a tanárok több írásbeli feladatot fognak adni a diákoknak, ha nem nekik kell elolvasniuk, és leosztályozniuk a dolgozatokat. A tanulók pedig minél többet írnak, annál ügyesebbek lesznek, még ha irományaik elsődleges olvasóközönségét csupán algoritmusok halmazai fogják alkotni.
Az Ohio állambeli Akron Egyetem oktatási karának dékánja, Mark Shermis felügyeli a William and Flora Hewlett Foundation nevű szervezet által kiírt programfejlesztési pályázatot, amely százezer dolláros pénzdíjjal jutalmazza a legjobb automata esszéosztályozó szoftver kidolgozóját. A számítógépes osztályozás ötlete az 1960-as években merült fel először, ám az akkori számítógépek még nem álltak készen a feladatra. Az 1990-es évek végén azonban számos tankönyv, illetve tesztelő vállalat karolta fel a módszert. Manapság csak néhány magas szintű vizsgán használnak ilyen programokat, de a két legfontosabb egyetemi felvételi vizsgának számító SAT, illetve ACT írásbeliknél nem, illetve az amerikai tanárok többsége sem rajong a gondolatért, hogy gépek kezébe adja a diákok munkáit. A Hewlett versenye éppen ezen a hozzáálláson szeretne változtatni azáltal, hogy bebizonyítja: a számítógépek éppen olyan éles szemmel képesek osztályozni, mint a hús-vér tanárok, csupán gyorsabban és tintapocsékolás nélkül. Thomas Jehn, a Harvard Egyetem írásprogramjának vezetője azonban korántsem ilyen biztos a módszer sikerében. Véleménye szerint az a legjobb módja annak, hogy egy diák megtanuljon jól írni, ha hagyják őt megbirkózni a saját gondolataival.
A piszkozatokon figyelmen kívül kell hagyni a helyesírási és mondattani hibákat, hogy először kibontakozhasson a dolgozat mondanivalója, és majd csak utána érdemes megnézni, hogy hova kerültek a vesszők – vélekedett a szakember. Jehn szerint nem kizárt, hogy a diákok nem fogják törni magukat a metaforákkal és hasonlatokkal, ha tudják, hogy a dolgozatukat gépek fogják átfutni. Még a robot olvasók támogatói is elismerik a módszer korlátait. A kizárólag kulcsszavakra összpontosító programoknak például túl lehet járni az eszén, ha az ember csak „bedobálja” a kifejezéseket, amelyeket a gép keres. A számítógépek nem díjazzák a költői stílust, sokkal inkább az alapvető gondolatok hatékony kifejezését mérik. A Kaggle.com internetes oldalon futó verseny már forgalomban lévő programot tesztel, és jelentkezésre bátorítja az amatőr fejlesztőket is. A cél egy olyan program kiválasztása, amely minden esszére az emberi értékeléssel azonos osztályzatot ad. A nevezők között van a Michigan Egyetem kutatója, Martin O'Leary is, aki olyan dolgozatokon teszteli a programját, amelyeket már leosztályoztak. Tapasztalatai szerint azonban az emberek által adott jegyekből nem lehet egységes következtetéseket levonni: a hús-vér értékelők nem értenek egyet a szövegek legfőbb érdemeiben, és korábbi tanulmányok is kimutatták, hogy gyakran befolyásolja az értékelésüket a szöveg külalakja.
„Az igazság az, hogy az emberek nem túl jók az osztályzásban – mutatott rá Steve Graham, a Vanderbilt Egyetem professzora, aki korábban dolgozatértékelési módszereket tanulmányozott. – Ezért elkerülhetetlen, hogy idővel a robot olvasók vegyék át a helyüket” – véli.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
