Az osteoarthritis igen ritka a jelenkori vadon élő emlősöknél, előfordulása nem haladja meg az 1 százalékot. A madárfajok esetében a gyulladásos ízületi bántalmak előfordulása 0 és 25 százalék között ingadozik, gyakorisága fordított arányban áll a testmérettel.
Bruce Rothschildet, a Kansasi Egyetem kutatóját az foglalkoztatta, hogy mikor jelent meg a betegség, ezért kollégáival a 130 millió éve élt Caudipteryx fosszíliáit vizsgálta kínai múzeumokban. Összesen tíz őskori tollas dinoszaurusz bokaízületét vizsgálták, közülük háromnál fedezték fel az osteoarthritisre jellemző elváltozásokat.
A kutatásokról a Cretaceous Research című folyóiratban jelent meg tanulmány. Ez az osteoarthritis legkorábbi ismert esete, a következő legrégebbi 20 millió évvel későbbről származik – olvasható a New Scientist portálon.
Azt nem lehet tudni, hogy miért volt a pávaméretű tollas dinoszaurusz hajlamos az osteoarthritisre, napjainkban inkább a kisebb testméretű madárfajoknál gyakoribbak a gyulladásos jellegű ízületi bántalmak.
A Caudipteryx (jelentése faroktoll) az oviraptorosaurus dinoszauruszok egyik pávaméretű neme, amely a kora kréta korban élt. Tollak borították, és a megjelenése rendkívül madárszerű volt. Fosszíliáit először a kínai Jihszien- (Yixian-) formációban, a Liaoning tartománybeli Szehotun (Sihetun) területén fedezték fel 1997-ben.
A Caudipteryx rövid, szögletes, csőrszerű pofában végződő koponyával rendelkezett, melyben a felső állcsont elején csak néhány kúpos fog helyezkedett el. A törzse vaskos volt, hosszú lábai révén pedig valószínűleg nagy sebességet érhetett el.
