Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben ismertetett tanulmányban rhesus makákókat vizsgáltak, melyek szigorú hierarchiában élnek. Ez az első alkalom, hogy kutatási eredményekkel demonstrálták a társadalmi státus és a genetikai szabályozás között meglévő összefüggést főemlősöknél, igazolva hogy a szociális környezet és a biológia között erős, képlékeny kapcsolat áll fenn.
Magas rangú nőstények genomját hasonlítottak össze alacsonyabb rangú társaikéval a Chicagói Egyetem munkatársai. Az immunrendszerhez és más funkciókhoz köthető gének kifejeződését vizsgálva azt tapasztalták, hogy jelentős különbségek vannak az eltérő rangú egyedek között. Amikor egy nőstény társadalmi státusa javult, azzal együtt heteken belül megváltozott génkifejeződése, ami arra utal, hogy a szociális hatások gyorsan befolyásolják a genetikai szabályozást.
„Egészen új és meglehetősen érdekes volt ezeknek a képlékeny és átmeneti változásoknak a bemutatása” – mondta a Science Daily című ismeretterjesztő folyóiratnak Yoav Gilad, a kutatás egyik résztvevője.
A vizsgált rhesusmajmok az atlantai Yerkes Nemzeti Főemlőskutató Központban ötfős csoportokban éltek. Ahogy vadon élő társaiknál is van, minden egyes csoport hatalmi hierarchiába szerveződött. A szabadon élő állatoknál a sorrendet az határozza meg, hogy melyik egyed hódol be elsőként az étel, ital és tisztálkodás körüli versenyben. Fogságban azonban a dominanciasorrend egybeesik az érkezési sorrenddel, ami lehetőséget adott a kutatóknak, hogy tanulmányozhassák: a rang megváltoztatása milyen biológiai következményekkel jár.
A vadon élő makákóknál a nőstény általában abban a társadalmi státusban éli le életét, ahová született. Ezek a főemlősök anyai ágon öröklik társadalmi rangjukat. A különleges helyzetben azonban a később érkezett vált a legalacsonyabb rangú egyeddé az egyébként idegengyűlölő csoportban.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a rhesus makákók által elfoglalt társadalmi státus befolyásolja stresszre adott válaszukat, agyműködésüket és immunválaszukat. A mostani tanulmányban géncsipekkel vizsgálták több mint hatezer gén kifejeződését, vagyis aktuális működését.
A 49, különböző szociális státusú nőstény majom génműködésének összehasonlításakor 987 gén kifejeződésében tártak fel jelentős eltérést, melyek közül 112 az immunrendszer működésében játszik szerepet. Ez alátámasztja azt a megállapítást, hogy az alacsony szociális státus és a hozzá kapcsolódó krónikus stressz a makákóknál gyengíti az immunrendszer működését, növeli a betegségek megjelenésének kockázatát.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
