Az egyedülálló élővilágáról híres kelet-afrikai szigeten eddig csaknem négyszáz hüllőfaj létezésére derült fény.
Bizonyos génszakaszok, az úgynevezett DNS-vonalkódok alapján a legtöbb állatfajt biztonsággal el lehet különíteni, még abban az esetben is, ha megtévesztésig hasonlítanak egymásra. Belgiumi és németországi intézetek kutatói a hüllőkön végzett eddigi legnagyobb „vonalkódos” kutatás eredményeit a PLoS ONE című internetes folyóiratban ismertették.
Az újonnan azonosított fajok ily nagy száma még a szakembereket is meglepte, hiszen a szigetország hüllői intenzív kutatás tárgyát képezték az elmúlt húsz évben – fogalmazott Nagy Zoltán Tamás, a brüsszeli Belga Királyi Természettudományi Intézet munkatársa a tanulmányról beszámoló Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint.
Az eddig csak genetikai módszerrel azonosított fajok külső ismertetőjegyeinek vizsgálata még hátravan, csak azt követően lehet tudományosan leírni őket – közölte Frank Glaw, a müncheni Állami Zoológiai Gyűjtemény kutatója. Az intézet néhány éve folytat nagyobb vonalkódprogramokat a bajor állatvilág vonatkozásában.
A genetikai vonalkódok adatbázisa 110-et tartalmaz a washingtoni egyezmény (CITES) hatálya alá tartozó 140 madagaszkári hüllőfaj közül, amelynek kereskedelmét különösen szigorúan ellenőrzik. Ennek ellenére a mai napig csempésznek ki védett állatokat a szigetországból hamis névvel. A vámosoknak gyakran esélyük sincs ellenőrizni a fajneveket.
A genetikai vonalkódok segítségével azonban viszonylag egyszerűen fényt lehetne deríteni az ilyen jellegű csalásokra – véli Miguel Vences, a Braunschweigi Műszaki Egyetem kutatója.
A védett állatok molekuláris azonosítása tehát új lehetőségeket tár fel az illegális állatkereskedelem megfékezésére is.
