Thomas Gaziano, a Harvard Egyetem kutatója és munkatársai 19 nagy ország statisztikai adatait elemezték. Vizsgálták Dél- és Közép-Amerikát, Afrikát, a Közel-Keletet, illetve Indiát, Oroszországot és Kínát. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének mintegy felére vonatkozó lélekszámmal foglalkoztak.
A számítógépes modellezés tanúsága szerint ha az élelmiszeripari vállalatok termékeik konyhasótartalmát átlagosan 10 százalékkal csökkentenék, illetve valamennyi ország illetékes hivatala adóval terhelné a sok sót tartalmazó élelmiszerek árát, a szív- és érrendszeri halálozás három százalékkal alacsonyabb volna. Gaziano hangsúlyozta, hogy ez a három százalék hatalmas szám: évente félmillióval kevesebben halnának meg világszerte, illetve az általuk vizsgált államokban negyedmillióval kevesebb lenne a halálozások száma. A nem halálos szélütések, bénulások száma pedig milliókkal csökkenne.
A magas vérnyomás okozta szélütés a harmadik a halálozási okok rangsorában, és a betegek 12,8 százalékának végzetét jelenti minden esztendőben. Az életben maradók többsége bénulásokkal tovább kínlódik. Ők állandó kezelésre, közülük sokan segítségre és ápolásra szorulnak, amelyek költsége csak az Egyesült Államokban meghaladja a 450 milliárd dollárt.
A munkacsoport úgy számolt, hogy az élelmiszeripar vállalatai 10 százalékkal mérsékelhetnék a konzervek, húsipari termékek sótartalmát, a sóadó pedig 40 százalék lehetne, mely sok államban a cigaretta adójának felel meg.
A halálozás csökkenése becslések szerint három százalék volna, de az agyi katasztrófák száma öt százalékkal lenne kevesebb.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szakértői is nagy figyelemmel kísérik a kezdeményezést. Angol és amerikai táplálkozáskutatók kiemelték, hogy a sófogyasztás 10 százalékos csökkentése esetén a népesség sóbevitele még mindig jelentősen meghaladná az egészségesnek tartott határértéket.
origo.hu
A világ egyik legjobb vodkája készül Zamárdiban
