Sárkány Béla projektmenedzser az aláírási ceremóniával egybekötött sajtótájékoztatón az MTI érdeklődésére elmondta: a 2,2 milliárd forintos eszközbeszerzés egy korábbi 700 millió forintos, a mostani 1,2 milliárdos és egy 300 milliós részből áll, utóbbiról június végéig születik megállapodás. A műszerek magas technikai színvonalat képviselnek és mikroszkópok éppúgy vannak köztük, mint vegyszerek felszívására szolgáló automata pipetták és vegyi fülkék.
Bódis József, az egyetem rektora arról szólt, hogy a Baranya, Somogy, Tolna megye által alkotott Dél-dunántúli Régióból hiányzott egy kutatóközpont, mely az alapkutatás biztosítása mellett a tudományos fejlődés alapja lehet. Úgy vélte, az intézmény szükségességét az elmúlt évek kutatói eredményei is bizonyítják. Az orvosprofesszor reményét fejezte ki, hogy a modern műszerparknak és az ott dolgozó szakembereknek is köszönhetően a világ felfigyel majd a Pécsett folyó alapkutatásokra, az intézmény pedig évtizedekre meghatározza Pécs és a Dél-dunántúli Régió tudományos életét.
A ma még Science Buildingnek nevezett, de októbertől már Szentágothai János agykutató nevét viselő kutatóközpont alapkövét 2009. szeptember 1-jén, az egyetem alapításának évfordulóján helyezték el Pécsett, az egyetemi szívcentrummal szemközti területen. A hétmilliárd forintból, azon belül elsősorban európai uniós és hazai forrásból nyárra felépülő és szeptemberben megnyíló mintegy 7 ezer négyzetméteres intézmény Bachman Zoltán Kossuth-díjas építész tervei szerint készül és 200 munkahelyet, azon belül 40 kutatói állást teremt.
Az egyetem szeretné, ha a bio-, környezettudományi és információtechnológiai központot is magába foglaló, a természet-, a műszaki és az egészségtudományok területén az alapkutatási potenciál fejlesztését célzó központ Európa meghatározó kutatóintézményévé válna. Olyan korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsmentnormák szerint kialakított kutatóintézménnyé, amely együttműködik vállalatokkal, rugalmasan reagál a kutatási trendekre, a tudásalapú gazdaság igényeire, amely a kutatóegyetemi rangot megcélzó PTE zászlóshajója lehet.
A magas színvonalú infrastruktúra, a nemzetközi viszonylatban is professzionális munkakörülmények lehetővé teszik a nagy nemzetközi pályázatokon való részvételt, a hallgatók elsőrangú oktatását, a projekt összességében pedig hozzájárul az innovációorientált, tudásalapú gazdaság fejlesztéséhez.
A központban folyó tevékenység nyomán javulhat az egyetem kutatási bevételszerző képessége, növekszik a kutatási megbízások volumene, az elért eredmények pedig pozitív hatással lesznek a képzés színvonalára, valamint a kutatói mobilitásra. További előny, hogy az új kutatóközpont gátolja az agyelszívást, több jövőbeni munkatársa külföldről tér vissza, vagy terveivel ellentétben Magyarországon marad, hogy a Science Buildingben dolgozhasson.
Nemcsak az épületben folyó munka, hanem maga a központ is érdekes: a három kocka alakú iroda- és laborépületet két átjáró köti össze, a létesítményegyüttes energiaigényét nagyrészt geotermikus és napenergiából fedezik.
A PTE a projekt részeként félmilliárd forintot költött az egész felsőoktatási intézmény informatikai szolgáltatásainak fejlesztésére. A pénzből bővítették a központi rendszerek szerverfarmját és egyebek mellett biztosították a vezeték nélküli internetezés lehetőségét az egyetemi épületekben.
origo.hu
Kicsi, a párbaj már eldőlt – Menczer odacsapott Magyar Péternek
