Megmondja a fogkő, mit ettünk – akár ezer éve

Az akár több évszázada elhunyt emberek étrendjére lehet következtetni a lerakódásokból.

A kutatásról a Journal of Arcaheological Science című folyóirat májusi számában jelent meg tanulmány. A vizsgálatok során G. Richard Scott antropológus, az egyetem docense és Simon R. Poulson, geokémia-professzor parányi, 5–10 milligrammos mintákat vett 58, a burgosi Szűz Mária-székesegyházban nyugvó csontváz fogkőlerakódásaiból. Az elhunyt személyek a XI–XIX. században éltek Spanyolországban – olvasható a EurekAlert tudományos hírportálon.

A mintákat az egyetem stabil izotóplaboratóriumába küldték, hogy úgynevezett tömegspektroszkópia módszerével megvizsgálják a nitrogén- és a szénizotópok arányát. „Csak a fehérjék tartalmaznak nitrogént, és minél nagyobb ezeknek az aránya, annál több állati eredetű terméket fogyasztott az elhunyt. A szénizotópok aránya pedig a növényi eredetű ételek fogyasztásáról árulkodik” – magyarázta G. Richard Scott, aki korábban kételkedett abban, hogy a parányi mintákból ki lehet nyerni a szükséges adatokat.

A vizsgálatok során kapott adatok nagyon hasonlatosak voltak azokhoz az eredményekhez, amelyeket csont- és kollagénminták elemzése során kaptak. „A csont elemzése hosszadalmas és költséges, ráadásul a mintavétel roncsolással jár, így a múzeumi kurátorok sokszor nem járulnak hozzá. Alkalmas az ilyen elemezésekhez a haj, az izom vagy a köröm is, de ezek túl gyorsan lebomlanak, viszont a fogkőlerakódás hosszú időn át fennmarad” – emelte ki Scott, hozzátéve: további vizsgálatok szükségesek azonban annak igazolásra, hogy mennyire megbízható az új módszer a paleoétrend kutatásához.