Megtalálták a legrégebbit

A földközi-tengeri szigetek legrégebbi – több mint 11 ezer éves – mezőgazdasággal foglalkozó faluját fedezték fel francia régészek Cipruson.

A felfedezés azt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági társadalmak igen gyorsan elvándoroltak a Közel-Keletről – közölte a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS).

A Klimonaszban folyó ásatások során kiderült, hogy a falusi közösségek Kr. e. 9100 és 8600 között telepedtek le Cipruson, azaz mindössze néhány évszázaddal az után, hogy a neolitikum első telepesei elkezdtek vad gabonákat termeszteni a Közel-Keleten (Kr. e. 9500 körül).

„Az ásatások színhelyén a régészek egy félig eltemetett, tíz méter átmérőjű közösségi épület maradványait találták, amely közös magtárként szolgálhatott, és amely körül lakóépületek csoportosultak” – áll a CNRS közleményében.

Az egykori épület belsejében néhány fogadalmi áldozatot, például kovakőből készül nyílhegyeket vagy zöld kőgyöngyöket, valamint a közeli kontinensen használt korabeli csiszolt kőkorszakbeli szerszámokhoz hasonló eszközöket találtak. A helyi növények és a levantei partokról behozott gabona (tönkölybúza) elszenesedett magvait szintén megtalálták Klimonaszban.

A Klimonaszban talált csontok elemzése révén azt is meg tudták határozni, hogy a falusiak által fogyasztott hús egy Cipruson honos, kis növésű vaddisznó vadászatából származott (abban a korszakban ez volt az egyetlen nagyvad a szigeten), valamint azt is, hogy a betelepülők házi macskákat és kutyákat is magukkal hoztak.

A CNRS, a párizsi természettudományi múzeum, a nemzeti megelőző régészeti kutatóintézet (INRAP), a társadalomtudományi főiskola (EHESS) és a Toulouse II. Egyetem részvételével végzett kutatások eredményeit a Proceedings of the National Academy of Science (PNAS) című amerikai szakfolyóiratban tették közzé.