„Klasszikus családról – anyával, apával és kölyökkel – nem beszélhetünk” – magyarázta a Bodeni-tó közelében lévő vadaspark helyettes vezetője. A nőstény példányok ugyanis több hímmel is párzanak. Az evolúciót tekintve ez vált be a fajnál, egyszerűen ilyenek a képviselői – tette hozzá Jochen Dambacher.
Az apasági vizsgálatok segítségével a tudósok annak akarnak utánajárni, hogy melyik kölyök melyik apához tartozik, és hogy a falkában magasabb rangon lévő hímeknek esetleg lehet-e több kölyke is. A falkavezérek ugyanis csak rövid ideig – mindössze két napig – maradnak a kiszemelt nősténnyel. A közösen eltöltött idő alatt a falkában magasabb pozíciót birtokló hímek gyakrabban párzanak ideiglenes párjukkal, mint a berber makákók közösségében alacsonyabb rangon lévő hím társaik – már ha azoknak egyáltalán megadatik a lehetőség.
A göttingeni kutatók vérminta segítségével fejtik fel a családi szálakat. Az állatok vérmintái már megvannak, korábban levették tőlük, például akkor, amikor állatorvoshoz vitték őket. „Nem fogjuk be őket csak ezért, az stresszt jelentene számukra” – mondta Dambacher.
A kutatók más módszerekkel szereznek mintát azoktól az egyedektől, amelyektől még nincs: őket különösen szem előtt tartják, és ha ürítenek, azonnal ott terem egy gondozó, aki felszedi a majompiszkot és egy zacskóba teszi, hogy a kutatók így tegyenek szert mintára.