A jövőnk múlhat ezen a kutatáson?

A Földközi-tenger mélyén tanulmányozzák, hogyan reagálnak a kagylók és a vízinövények az óceánok szén-dioxid okozta savasodására.

tt
2012. 07. 01. 1:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kutatók plexiüvegből készült négyszögletes akváriumot helyeznek el Villefranche-sur-Mer kikötőjében, ahol több hónapon át a 2050-re és 2100-ra előre jelzett savasodási szintű tengervizet tárolnak. „Sokat kísérleteztünk külön-külön a különböző organizmusokkal, de a természetben számos faj él. Annak érdekében, hogy előre láthassuk, milyen lesz az óceán 2100-ban, látni kell, hogyan reagál a fajok közössége” – hangsúlyozta Jean-Pierre Gattuso, a villefranche-i Oceanográfiai Laboratórium igazgatója.

Az ember által egyre nagyobb mennyiségben kibocsátott szén-dioxid a legfontosabb, általános felmelegedést kiváltó üvegházhatású gáz. Egyben a kibocsátott CO2 egynegyedét elnyelő óceánok gyors savasodásáért is felelős.
A tudósok szerint 800 ezer év óta nem látott pH értékeket mérnek napjainkban (minél alacsonyabb a pH-érték, annál magasabb a savasodás). Ami még ennél is aggasztóbb: a Science című amerikai tudományos folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerint ez a savasodás 300 millió éve (!) nem látott léptékben zajlik.

Kétszeresére nőhet a savasodást

Az óceánok pH-értéke 2100 tájára elérheti a 7,75-öt. Ez azt jelenti, hogy az óceánok savasodása 300 év alatt két és félszeresére nőhet – mutatott rá Jean-Pierre Gattuso. A jelenség – főként a gyorsasága – felborítja az óceánban zajló vegyi folyamatokat, csökkenti a rendelkezésre álló karbonát ionok mennyiségét, amelyből a tengeri organizmusok a kagylójukat vagy a vázukat (korallok, puhatestűek, tengeri sünök) felépítik.

Az olaszországi Ischia vulkáni szigeten, ahol a tenger alatti törések révén kiszabaduló nagy mennyiségű szén-dioxid miatt természetes okból magasabb a víz savassága, „egyetlen faj sem tudott alkalmazkodni a 2100-ra várható pH-értékhez” – hangsúlyozta az óceánkutató. Számos kérdésben nagy még a bizonytalanság, de a kutatások kimutatták, hogy a savasodás egyes halfajták táplálkozására vagy szaporodására is hatással van.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.