Brit tudósok rájöttek, hogy mi volt Stonehenge

Stonehenge megépítése a kőkori Britannia egyesítését szolgálta – erre a következtetésre jutottak angol kutatók.

A Stonehenge Riverside Project (SRP), amelyben a Sheffieldi, a Manchesteri, a Southamptoni és a Bournemouthi Egyetem, valamint a University College London tudósai vesznek részt, immár tíz éve kutatja a megalitikus építményt és annak környékét. Az SRP résztvevői például 2008-ban kiderítették, hogy az építményt a feltételezettnél csaknem ötszáz évvel korábban emelték – olvasható a BBC hírei között.

A kutatók legújabb vizsgálataik alapján most arra jutottak, hogy Stonehenge megépítését egy hosszú ideig tartó konfliktus előzte meg Britannia keleti és nyugati része között. Mike Parker Pearson, a Sheffieldi Egyetem professzora szerint a megalitikus építmény létrehozása azt követelte a korabeli népességtől, hogy egyesítse erőfeszítéseit a siker érdekében. „Stonehenge megépítése után mindenütt azonos stílusú házakat, kerámiaedényeket és egyéb használati tárgyakat találunk Orkney-tól a déli partokig. A korábbi évszázadokban viszont jelentős regionális különbségek mutatkoztak” – hangsúlyozta Mike Parker Pearson professzor. A megalitikus építmény létrehozásában – a kövek kifaragásához, eljuttatásához Nyugat-Walesből a helyszínre – és felállításában sok ezren vettek részt – fejtette ki. „Egy emberként dolgozott mindenki” – emelte ki a Sheffieldi Egyetem professzora.

Stonehenge-t eleve olyan helyre építették, amely különös jelentőséggel bírt az őskori britek számára. A kutatócsoport felfedezte, hogy a helyszín domborzata mintegy „tengelyt” képez a nyári napforduló napfelkeltéjének és a téli napforduló napnyugtájának iránya között. „Valószínűleg a világ közepének tartották ezt a helyet” – jegyezte meg Parker Pearson professzor.

Korábbi elméletek szerint a kőépítményt az óegyiptomiak ihlették, esetleg földönkívüliek hozták létre. „A Stonehenge építészeti stílusjegyeit felfedezhetjük korábbi emlékműveken. A valóságban az újkőkorszakban Britannia évszázadokon keresztül el volt szigetelve Európa többi részétől. A britek egyesülhettek a grandiózus építkezésnek köszönhetően, ám semmi sem ösztönözte őket arra, hogy kapcsolatot tartsanak fenn a La Manche túlpartján élő népességgel” – vélekedett a tudós. Parker Pearson professzor hozzátette: a Stonehenge az utolsó nagy teljesítménye lehetett a brit-szigeteki kőkori kultúrának, amely el volt zárva Európától és az olyan műszaki újdonságoktól, mint a fém vagy a kerék.