Az űrhajó a Góbi-sivatagban lévő indítóközpontból kiváló időjárási körülmények között indult el a Hosszú Menetelés–2F hordozórakéta segítségével, majd folytatta útját a 2011 ősze óta a Föld körül keringő Tienkung–1 (Tiangong-1) űrállomásmodul felé. Ha az űrhajó teljesíti küldetését, ez lesz Kína első kézi vezérlésű dokkolása az űrben.
Az űrhajó 9 méter hosszú, legnagyobb átmérője 2,8 méter, felszálló tömege 8130 kilogramm. A tervek szerint két napon belül csatlakozik az űrállomáshoz, és az űrhajósok tíz napot töltenek majd a világűrbe n.
A Sencsou–8 űrhajó tavaly novemberben automatikus üzemmódban kétszer is sikeresen csatlakozott a kísérleti űrállomásmodulhoz. A mostani cél, hogy a dokkolást után két űrhajós átszálljon a Tienkung–1-re, ott különböző tudományos kísérleteket, teszteket végezzen, adatokat gyűjtsön, ellenőrizze a berendezések működőképességét, illetve megfigyelje az űrhajósok egészségi állapotát, szervezetük viselkedését a súlytalanság állapotába n.
A Sencsou–9 személyzetének női tagja, Liu Jang 33 éves, a kínai Népi Felszabadító Hadsereg őrnagya, aki csaknem 1700 órát repült a légierőnél. Őt 2010 májusában választották ki űrhajósjelöltnek. A világon eddig már hét ország összesen több mint ötven űrhajósnőt küldött az űrbe. A Szovjetunió – és a világ – első űrhajósnője Valentyina Tyereskova volt, aki a Vosztok-6-tal repült 1963 júniusába n.
A Sencsou–9 parancsnoka a 46 éves Csing Haj-pong, aki 2008-ban a Sencsou–7 űrhajón már helyet kapott. A legénység harmadik tagja a 43 éves Liu Van g.
Kína 2016-ra szeretné megépíteni önálló űrlaboratóriumát, 2020 körül pedig már működésbe kívánja hozni az űrhajósok fogadására alkalmas, 60 tonnásra tervezett űrállomását.
