A NASA 1970-es években indított és mikrobák gyűjtésére kitalált Viking-missziójával szemben az új szerkezet – hivatalos nevén a Mars Science Laboratory – olyan pontok után kutat majd a bolygón, amelyek egykor alkalmasak lehettek az életre és megőrizték ennek nyomát. A Curiosity elsődlegesen geológiai expedíció – hangsúlyozta a küldetés egyik vezető tudósa, John Grotzinger, a Kaliforniai Műszaki Egyetem, a Caltech geológusa. Emlékeztetett arra, hogy a marsjáró úti célja a marsi egyenlítőtől közvetlenül délre fekvő Gale-kráter.
Tudósok feltételezése szerint a kráter 3,5-3,8 milliárd évvel ezelőtt jött létre, amikor a Mars, a Föld és a Naprendszer többi bolygója rendszeres „meteortámadásoknak” volt kitéve. A Gale-kráter legnagyobb érdekessége nem a képződmény 154 kilométeres gödre, hanem az az öt kilométeres törmelékhegy, amely a kráter talajából emelkedik ki. Szakértők úgy vélik, a törmelék a krátert egykor megtöltő üledékből van. Reményeik szerint ennek vizsgálatával a Curiosity segít felfejteni a Mars geológiai történetét.
Korábbi küldetések révén a tudósok feltételezik, hogy a bolygó egykor melegebb és nedvesebb volt a ma hideg és száraz sivatagos égitestnél. A Marson szolgáló felfedező járművek – ma már csak a Spirit – találtak olyan ásványokat, amelyek a Földön csak víz révén képződhetnek. Az emberiség által ismert élet alapfeltételei közé tartozik a folyékony víz, a Curiosity feladata lesz feltárni, hogy más feltételek – az energia- és a karbonforrás – nyomai is megvoltak-e a vörös bolygón.
A Curiosity már úton van a Mars felé, több tízmillió mérföldet hagy maga mögött, mire augusztus 6-án közép-európai idő szerint reggel fél 7-kor landolni fog. A NASA 2003-ban kezdte el tervezni a 2,5 milliárd dolláros összköltségű projektet. A közel egytonnás Curiosity kétszer olyan hosszú és legalább ötször olyan nehéz, mint a korábbi marsautók bármelyike. A marsjáró fedélzetén tíz műszer működik majd, közülük kettő végzi a robotkarok által begyűjtött kőzetminták elemzését.
