Az úgynevezett kvantumpontok körül az egyébként igen mozgékony elektronok mintegy „dobozba zárva” találhatók meg. Forradalmi változásokat hozhatnak az elektronikus eszközökben, a rajtuk alapuló készülékek energiaigénye ugyanis rendkívül alacsony lehet. Egy most még csak elméletben létező kvantumszámítógép például minimális energiát igényelne.
Az Egyesült Államok országos szabványügyi és technológiai intézete (NIST) és a Marylandi Egyetem kutatói egyetlen szénatomrétegből álló, méhsejtrácsozatú grafénmembránt hoztak létre, amely szobahőmérsékleten is kis ellenállással, kiválóan vezeti az elektromosságot.
Nikolai Klimov kollégáival a grafénmembránokat sekély üregek felett feszítette ki, és így mérte tulajdonságaikat. Méréseik közben vették észre, hogy a grafénból lévő dobhártyák feszülésétől függően pszeudomágneses mező keletkezik, amely egy helyben tartja az elektronokat. A feszítés fokát változtatva módosultak az anyag elektromos tulajdonságai is, adott feszítésnél kvantumponthoz hasonló energiaszint jött létre.
„Ez nagyszerű eredmény és jelentős előrelépés a jövő grafénalapú eszközeinek kifejlesztésében” – idézte a tanulmányt jegyző kutatók egyikét a LiveScience című ismeretterjesztő portál.
origo.hu
Cserpes Laura: „Abban a pillanatban egy perc alatt váltam felnőtté”
