A nagy hadronütköztető CMS- és ATLAS-kísérletében részt vevő kutatók jövő szerdán egy közös szemináriumon számolnak be az eredményeikről a CERN-ben. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet fizikusai ugyancsak július 4-én beszélnek kutatásaikról Melbourne-ben az egyik legtekintélyesebb nemzetközi részecskefizikai rendezvényen, az ICHEP (International Conference on High Energy Physics) konferencián – olvasható a LiveScience és a PhysOrg tudományos hírportálokon.
Tavaly decemberben jelentette be a CERN, hogy találtak a Higgs-bozon létezésére utaló jelzéseket, a részecske tömege 124 vagy 125 gigaelektronvolt (1 GeV –1 milliárd elektronvolt) lehet. Mindazonáltal a fizikusok nem gyűjtöttek össze statisztikailag szignifikáns adathalmazt, hogy bejelenthessék az „isteni részecske” felfedezését.
A CERN honlapja szerint tavaly körülbelül 5,6 inverz femtobarn adathalmazt gyűjtöttek össze: a gyorsító teljesítményét tükröző mutató 560 billió proton-proton ütközést jelent. A CMS- és az ATLAS-kísérletekben június közepéig külön-külön 6 inverzt femtobarn adatot gyűjtöttek össze, a gyorsító jó úton halad, hogy 2012-ben 1500 billió proton-proton ütközést érjen el.
Nem elég az adat
A szakértők szerint azonban kevéssé valószínű, hogy az adathalmaz eléri a statisztikailag szignifikáns szintet.
„Valamivel több adattal rendelkeznek, de az elemzés még folyik” – hangsúlyozta Renilde Vanden Broeck, a CERN kommunikációs munkatársa.
Hozzátette: így működik a tudomány. „Nem jelentik be a felfedezést mindaddig, amíg nem egészen biztosak a Higgs-bozon létezésében. Hiába gyarapodnak az új adatok, további vizsgálatok szükségesek annak kiderítésére, hogy a jelenségek valóban a Higgs-bozon létét jelentik, vagy az »isteni részecskénél« is egzotikusabb valamit takarnak”.
Rolf Heuer, a CERN főigazgatója szerint a folyamat olyan, mint amikor egy ismerős arcot fedezünk fel a távolban. „Sokszor közelebb kell mennünk, hogy megtudjuk: valóban a barátod, rokonod vagy annak egy alteregója közeledik feléd” – fogalmazott.
