Az átfogó értékelés általános következtetésként megállapította, hogy az unióban az internet, a mobiltelefonok és általában a digitális technika iránti kereslet elegendő lenne ahhoz, hogy fenntartható gazdasági növekedést gerjesszen. Ezt a folyamatot ugyanakkor visszafogják a technikai hiányosságok, a képzés elégtelensége és a kínálati oldalon mutatkozó más nehézségek.
Az elmúlt időszak leglátványosabb elmozdulásának az értékelés a magasabb adatforgalmat, valamint a mobil technológiák és szolgáltatások iránti érdeklődés növekedését tartja.
Az adatok szerint az információs és kommunikációs technológiák ágazata jelenleg 8 millió munkahelyet ad, és az uniós bruttó össztermék (GDP) 6 százalékát állítja elő. A következő három évben a szektor munkaerőigénye további 700 ezer fő lesz.
A problémás területek között említi a jelentés, hogy a munkaerő felének nincs elegendő informatikai képzettsége arra az esetre, ha új munkát kellene találnia. Kevesli a bizottság az internetes vásárlások arányát is, különös tekintettel azokra a vásárlásokra, amelyeket az emberek nem saját hazájukban bonyolítanak le a világhálón keresztül.
Az értékelés az egyes tagországok helyzetéről külön is közölt statisztikákat. Magyarországnál egyebek között megállapítja, hogy a széles sávú internethasználat emelkedett ugyan tavaly (22,1 százalékra), de még mindig elmarad a 27,7 százalékos uniós átlagtól. Jelentősen nőtt a mobil széles sávú kapcsolat használata, de még így is jóval kisebb az uniós átlagnál.
Alacsonynak találja a jelentés az internetes kereskedelem méretét mind a lakosság, mind a vállalatok szintjén. Az állami adminisztratív ügyek intézésében viszont az internetes arány egyre inkább megközelíti az uniós átlagot.
