Terjeszkedne a Duna–Dráva Nemzeti Park

A nagyharsányi szoborparkot megújítaná, a közvetlen közelében magasodó Szársomlyón pedig panorámaösvényt alakítana ki a közeljövőben a Duna–Dráva Nemzeti Park.

Buchert Eszter, a DDNP igazgatóhelyettese kedden elmondta: a tervek megvalósítására az ad lehetőséget, hogy idén tavasszal a nemzeti park lett a szoborpark vagyonkezelője, miután a Baranyai Alkotótelepek Közhasznú Nonprofit Kft. jelezte, megfelelő támogatás hiányában nem tudja ellátni feladatát.

„A beruházások sem a gyűjtemény láthatósága, sem az 1687. augusztus 12-i nagyharsányi, vagy más néven második mohácsi csata évfordulójára tervezett megemlékezések megtartása szempontjából nem járnak jelentős változással” – jegyezte meg.

Felújítás és fejlesztés

Az érdeklődők számára a következő években ugyanakkor szembetűnő lehet a változás: a nemzeti park 40 millió forintból egy tájba illő, mosdóval is ellátott fogadóépületet emeltetne, felújíttatná az alkotásokat, és további 70 millióból egy panorámaösvényt hozna létre látványstéggel a fokozottan védett és kizárólag engedéllyel és szakvezetéssel látogatható Szársomlyóra.

Előbbivel méltó körülmények között fogadhatnák a szoborpark iránt érdeklődőket, utóbbival a természet megőrzésének biztosítása mellett nyílna lehetőség ritka, védett növények, köztük a kikerics megtekintésére.

Szobrok és alkotók

A műemléki védettséget élvező nagyharsányi szoborparkhoz 136, főként mészkőből készült alkotás tartozik, amelyeket mintegy 200 művész készített és ajánlott fel az 1967-től a Szársomlyó egykori kőfejtőjében és a közeli Gyimóthy-villában szervezett kőszobrász szimpóziumok, nyári alkotótelepek keretében. A szobrok nagy része a park területén van, a többi a közeli települések köztereit díszíti.

A fiatal pécsi képzőművészek kezdeményezésére létrejött, a szabad kísérletezés lehetőségét nyújtó nagyharsányi alkotói műhely kitűnő helyszínnek bizonyult a hazai és külföldi kortárs alkotóknak tudásuk fejlesztésére, kapcsolataik építésre. Olyan neves mesterek fordultak meg közöttük, mint Bocz Gyula, Bencsik István, Kígyós Sándor, a lengyel Wladislaw Tumkiewicz, az olasz Vittorio di Muzo, vagy a magyar származású francia Pierre Székely.