A Nature tudományos magazin legfrissebb számában és a nyílt hozzáférésű Public Library of Science című tudományos folyóiratban tették közzé azokat a tanulmányokat, amelyek az emberi mikrobiom „népszámlálási” eredményét ismertetik. Ezek szerint az emberrel több mint 10 ezer mikrobafaj él együtt, amelyeknek összesen 8 millió génje van. Az emberi mikrobiom feltérképezése segíthet abban, hogy a normálisan jelen lévő csírákat meg lehessen különböztetni azoktól, amelyek betegséget okoznak.
Tenyésztés nélkül
Eric Green, az Egyesült Államok Humán Genom Kutatóintézetének igazgatója sajtótájékoztatóján elmondta, hogy keveset tudunk a testünk különböző részein velünk élő „lakókról”, mert bonyolult, ha nem lehetetlen tenyészteni az ott található mikroorganizmusok többségét. A költséghatékony DNS-szekvenáló technikák megjelenése azonban most már lehetővé teszi, hogy tenyésztés nélkül, közvetlenül az emberi testről vett mintákat elemezzék, és a bennük lévő mikroorganizmusokat azonosítsák.
Az öt éven át lefolytatott vizsgálatsorba összesen 240 egészséges felnőttet vontak be Houstonban és St. Louisban. A férfi önkéntesek testének 15 helyéről vettek mintákat, a nőktől pedig 18 helyről, a mintavételi helyek között volt a szájüreg, a bőr, az orr, a hüvely, valamint a bél alsó szakasza.
0,75-2,25 kilogramm baktérium
Összesen több mint 10 ezer mikrobafajt azonosítottak a kutatók, akik azt is kiszámolták, hogy minden egyes emberi testi sejtre tíz baktériumsejt jut. Egy 75 kilogramm testtömegű felnőtt 0,75-2,25 kilogramm baktériummal él együtt – tette hozzá Green.
A nagyjából 22 ezer emberi génhez képest a velünk élő mikrobáknak összességében mintegy 8 millió génje van, „amelyek alapvető szerepet töltenek be fejlődésünkben és egészségünkben” – magyarázta Bruce Birren, az MIT és a Harvard Broad Intézetének munkatársa.
Sokféleség
Érdekes módon a test különböző pontjairól azonosított baktériumok jelentősen eltértek egymástól, a fajok legnagyobb sokféleségét a bőrön találták. Személyről személyre is nagy eltérést mutattak a mikroorganizmusok, ami arra utal, hogy az embereknek saját, egyedi „mikrobiális bélyegük” lehet. „Nem ugyanazok a baktériumok vannak bennünk, bár úgy tűnik, hogy ugyanazokra a feladatokra szerveződnek” – idézte Birrent a HealthDay című ismeretterjesztő portál (www.healthday.com).
Megerősítette a kutatás azt a korábbi feltételezést is, hogy az egészséges emberekkel is élnek együtt ártalmas baktériumok bizonyos mennyiségben. A következő feladat annak megismerése, hogy mikor és miként válnak veszélyessé, és okoznak betegséget.
