Újabb titkok az ókori hadihajóról

A pun háborúban elsüllyedt ókori hadihajó újabb titkait fedték fel. A kutatók egy 2300 éve a Földközi-tengerben elsüllyedt hadihajót vizsgáltak.

A kutatók Patrick Frank vezetésével a 2300 éve a Földközi-tengerben elsüllyedt hadihajó döfőorrát (rostrum) vizsgálták. A legénység ezzel ütött csata közben léket az ellenséges hajó oldalán. A leletet 2008-ban fedezték fel közel 7 méteres mélységben mindössze félszáz méterre Szicília északnyugati partvidékétől – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.

A rostrum bronzból készült, belsejében pedig megőrződött a faanyag annak köszönhetően, hogy a döfőorr mélyen elsüllyedt a tengerfenék üledékében. A lelet radiokarbonos vizsgálata kimutatta, hogy a hadihajó Kr. e. 260-ban, vagyis nagy valószínűséggel a pun háború első nagyszabású tengeri ütközetében, a rómaiak győzelmével végződött mylaei csatában süllyedt el.

Korábbi vizsgálatok bebizonyították, hogy a rostrum előállításához felhasznált ércet Spanyolországban vagy Cipruson bányászták.

A kutatók ezúttal a rostrum faanyagának vegyi elemzését végezték el, amely kimutatta, hogy készítéséhez fenyőt használtak fel, amelyet kátránnyal tettek vízhatlanná. A tudósok a faanyagban rengeteg ként is találtak, amely idővel kénsavvá alakulhat át. Mint a tanulmány szerzői rámutatnak, a kénsav gyakorta képződik tengerből kiemelt régészeti leletek faanyagában, ezt az átalakulást a vas és a réz katalizálhatja.

Pun háborúként az egymással vetélkedő két hatalmas ókori állam, Róma és Karthágó között a Földközi-tenger nyugati részéért és új területek szerzéséért vívott három háborút emlegetik, ezek eredményeként vált Róma a Földközi-tenger medencéjének urává. Az első pun háború Kr. e. 264–241, a második 218–201, a harmadik pedig 149–146 között zajlott.